Adatvédelem

    Egyre bosszantóbb, hogy olyan ajánlatokat tesznek különböző honlapokon, ami arról szól, hogy adjam meg adataimat, majd ők megvédik. Több kérdés is felmerül ezzel kapcsolatban. Ki az, aki megvédi? Hogy védi meg? Miért szolgáltatja ki számtalan másik cégcsoportnak az adataimat, ha megadom az engedélyt? Ez milyen védelem? Egyet már az elején le kell szögezni. Olyan, hogy adatvédelem, nem létezik. Erre számtalan példát fel lehetne sorakoztatni. Bizonyára sok ember kíváncsi a másik ember dolgaira. Több okból is. Az egyik, hogy visszaéljen vele, a másik, hogy felhasználja saját céljaira. Annyit emlegetik, hogy harmadik félnek nem lehet tovább adni a személyes információt. Ezt el kell felejteni. Ilyen nincs. Ezt senki nem tartja be. Nem kell ámítani az embereket azzal, hogy majd van valaki, aki ezt kezelni tudja. Nem tudja. Nem ezért teszi közzé ezt a felhívást. A hátsó szándék jelen van. Először meglepődtem, amikor azt hallottam, hogy vannak települések, ahol az „illetékesek” elmennek a templomba, hogy megnézzék, kinek van temetése, mert oda lehet betörni, mert nincs otthon senki. Vagy. Esküvők alkalmával ugyanez. Ki van plakátolva, csak el kell olvasni. Egy aránylag szűk közösségben mindenki ismer mindenkit. Tudják cím nélkül is, hogy kiről van szó. Sőt! Már azt is hallani, hogy erre az időszakra biztonsági őrt vesznek igénybe, hogy ne történjen semmi. Hát elég szomorú.

   Innen már csak egy ugrás, hogy mélyebben belebonyolódjunk az adatvédelembe. Tudják, korábban nagy port vert fel, hogy mobiltelefonon keresztül meg tudták határozni az alkalmazottak helyét. Nem ott voltak, ahol lenniük kellett, és ezért kérdőre vonták őket. Ekkor volt a nagy csodálkozás. Honnan tudták meg ezt? Ma már azt hiszem, ezt nem kell megmagyarázni. Azt is tudomásul kell venni, hogy az egyes közösségi portálokon szereplő személyek minden adata teljes egészében egy központi adatbázisban landol. Az emberek felelőtlenek. Olyan információkat is megosztanak, amit ellenük fel lehet használni. Higgyék el, mindig vannak olyanok, akik fel is fogják használni, sőt, vissza is fognak élni vele. Az emberi butaság ebben a cselekedetben is megnyilvánul. Azzal, hogy kitárulkoznak, valamilyen formában fel akarják hívni magukra a figyelmet. Mindig akad valaki, aki valamit fel tud használni valaki ellen. Ezek a felületek hatalmas lehetőségek az adathalászok előtt, de nemcsak nekik. A megfigyelési eszközök ma már annyira ki vannak finomítva, hogy elképzelni nem lehet. Mi ennek a lényege? A teljes, átfogó, mindenre, és mindenkire kiható totális ellenőrzés. Minél többet tudnak valakiről, annál inkább befolyásolni lehet, sőt! Sajnos egyre bosszantóbb már, hogy szinte mindenhol megjelenik a felszólítás arra, hogy adjam meg adataimat, majd valaki kezeli. Most ezt tényleg komolyan gondolják, vagy ennyire ostobának nézik az embereket. Azt hiszem, ez az utóbbi a valós. Tudjuk nagyon jól, hogy manapság az információ a legfontosabb. Ezzel sok mindent el lehet érni. A felelőtlenség pedig elképesztő. Olyan információk kerülnek a világhálóra, melyekkel nagyon egyszerűen vissza lehet élni. Vannak olyanok, akik ezt meg is teszik. Számtalan példát lehetne felsorolni. Egy valamit szigorúan tudomásul kell venni. A saját személyes dolgaimat csak én tudok megvédeni, bizonyos szintig. Ezt azért mondom, mert ma már annyi adat áll rendelkezésre emberekről, hogy aki akarja, játszva össze tud állítani egy adott listát. Vannak olyanok, akik ezt meg is teszik. Persze, ha a másik oldalt nézzük, akkor nincs mit takargatni, mert már mindent tudnak mindenkiről.  

Adatok, megfigyelés

    Biztos, hogy ezzel nem mondok újat. Eléggé érdekes és kényes téma. Minden kornak megvolt a maga módszere, hogy valakiről, valakikről adatokat, információkat gyűjtsenek, hogy azokat felhasználják különböző célokra. Élnek, visszaélnek a szerzett adatokkal. Ma már ez nagyon elterjedt. Csak egy dolgot mondok. A legelképesztőbb helyeken, formában készítenek felvételeket eseményekről, személyekről. Az ember azt hinné, ilyen nem létezik, ez hogy lehet. Az emberek felelőtlenek. A közösségi felületek tág teret biztosítanak mindenféle dolognak. A térfigyelő kamerák, a biztonsági kamerák, a fedélzeti kamerák mind azt szolgálják, hogy megfigyeljék az embereket. Sőt! Az emberek egymást is figyelik. Sok esetben jó dolog, hiszen éppen valami rossz dolgot tudnak megakadályozni, felderíteni. Az emberekben mindig benne van a kíváncsiság. Sokszor látni, hogy házakon is fel vannak szerelve már ilyen kamerák. Nem bíznak az emberek egymásban, sőt senkiben. Az ellenőrzés, a megfigyelés alatt tartás ma már alapvető tevékenység. A módszerek egyre kifinomultabbak. Ismét csak azt tudom mondani, hogy az emberek felelőtlenek. Minden adatot, információt közölnek egy portálon. Nem foglalkoznak az esetleges következményekkel. Egyet viszont le kell szögezni. Ebben az a szörnyű, hogy vannak emberek, szervezetek, akik arra szakosodtak, hogy ezeket folyamatosan figyeljék. Egy egyszerű dolog. A fiatalok kedvenc területe a közösségi média. Itt élik szinte az életüknek bizonyos részét. Nem gondolnak arra, hogy ezt mások kihasználják, visszaélnek vele. Sajnos van rá bőven példa. Az egyes portálok tág teret engednek arra, hogy a vélemények személyre szólóan negatív eredményt adjanak. Magyarul, komoly konfliktust eredményeznek az egyes véleménynyilvánítások, fotók, események. Szükséges ez? Egyértelmű a válasz, hogy nem. Az emberek viszont nem ilyenek. Nem a jó dolgot, a szépet, a kedveset, a szeretni valót látják ezekben a megnyilvánulásokban. Rögtön véleményt formálnak, kritizálnak, megjegyzéseket tesznek. Ezekből aztán komoly dolgok alakulnak ki. Olyan dolgok, melyek a személyeket érintik, személyes dolgaikat sértik, lelki problémákat okoznak. Az emberek ezzel nem foglalkoznak. Sőt! Tetszik, ha valami kiderül valakiről, lehet mivel foglalkozni. Az meg sem fordul a fejében, hogy holnap talán ő lesz a célpont. Vagy már ez a normális? A lényeg: az emberek ellenőrzés alatt állnak. Mindenkit figyelnek mindenhol. A határ a csillagos ég, szokták mondani. Senki ne ringassa magát abban a hitben, hogy ő a kivétel. Ilyen nincs.

   Mindenki meg van figyelve. A tereken, az intézményekben, az utcán, a szórakozó helyeken, a rendezvényeken, gyakorlatilag mindenhol az ellenőrzés van jelen. Hogy miért? A kontroll alatt tartás miatt. Az adatokról, az információkról azt mondják, hogy az emberekre van bízva a saját védelmük, adataiknak biztonsága. Bizonyára mindenki találkozott azzal a szöveggel, mikor arról értesítenek, hogy ők majd megvédik az adatainkat. Egy ismeretlen harmadik személy hogyan garantálná az én, vagy bárki személyes adatait. Ugye ez csak egy vicc. Ezt senki ne gondolja komolyan.  Ilyen nincs. Kitől kellene megvédeni az adatainkat? A személyes adatokat csak én védhetem. Senki más. Bármilyen adat kikerül bárkiről, az már közkincs. Olyan, hogy adatvédelem, nem létezik. Bankkártya, személyi igazolvány, lakcímkártya, TB kártya, kölcsönszerződés bankokkal, mobiltelefon vásárlás, jogosítvány, és bármilyen más adatokkal rendelkező irat alapot adhat információ gyűjtésre, és azokkal történő visszaélésre, megfigyelésre. A hatóságoknak minden eszközük megvan arra, hogy terhelő adatokat gyűjtsenek bárkiről. Ez a cél. A totális megfigyelés. A világon mindenhol így van.  

Adatvédelem? Tudatlanság?

   Biztos sokan elgondolkodtak már azon, hogy vajon az egyes honlap oldalakon feltűntetett felszólítás, hogy megvédjük adatait, stb., mit takar valójában? Valamint, hogy vajon miért nem engedi az oldalt megnézni addig, amíg nem teszünk eleget a felhívásnak? Valószínűleg én vagyok elmaradva ezzel a dologgal. Most ténylegesen a megtekintések engedélyezése csak a látvány, a gyorsaság, az üzleti marketing tevékenység kialakítására, az emberek vásárlási és oldallátogatások nyilvántartására irányul? Kérdezem mindezt azért, mert sajnos nagyon sok rossz dolgot lehet hallani mindenhonnan. Egyszerűen nem lehet tudni, hogy kik, és milyen célzattal használnak fel valamit, és milyen mélységben. Csak egy egyszerű példa. Nyitottam egy új e-mail fiókot. Néhány nap elteltével már érkeztek rá információk a legkülönbözőbb helyekről. Vajon honnan tudták meg a teljesen új címet? Azért is említettem gyorsan, lehet, én vagyok lemaradva valamiről. Azon gondolkodtam el, hogy milyen szinten állhat ma az a módszer, amivel minket felhasználókat zavarnak? Mármint azok az információk milyen mélységűek, amiket vélhetően csak a jobb és egyszerűbb elérés érdekében alkottak meg. Ugyanis akad olyan hely is, ahol személyre szabott információkkal kecsegtetnek. Ugye ez addig nem fedi a valóságot, amíg nem tudják az én, vagy mások közvetlen elérhetőségét. Ez viszont az egyes ártalmatlan beállítással nem érhető el. Akkor?  Találkoztam olyan portállal, ahol fel is tüntetik, hogy kinek adják át az adataimat. Néhány sorral előtte pedig garantálják az adatvédelmet. Ami bosszantó, hogy azt jelentik ki, hogy majd ők megvédik az adataimat. Abban a pillanatban, amikor én ezt jóváhagyom, onnantól kezdve semmi nincs garantálva, főleg nem az adataim titkossága. Az emberek személyes adatait csak saját maguk védhetik meg, ha még van mit védeni? Miért mondom mindezt? Számtalan helyen meg vannak adva az adataink. Különböző hivatalos helyeken, bankokban, munkahelyen, közösségi portálokon, regisztrációhoz kötött oldalakon, különböző nyilvántartási helyeken, stb. Azt hiszem, nem kell különösebben magyarázni, hogy ha valaki akarja, márpedig sokan akarják, akkor ma már teljes mértékben megoldható, hogy bárkiről, bármilyen adatot megtudjanak. A felsorolt források közül vagy többet is egyszerre alkalmazva, teljes képet lehet festeni bárkiről. Miért érdekes ez, és miért van rá szükség? Ha egy kicsit visszamegyünk a történelemben, akkor könnyen rájöhetünk, hogy az emberi kíváncsiság, a másik emberről alkotott kép, vélemény mindig is foglalkoztatta az embereket. Minél többet, minél jobban megtudni mindent a másikról. A cél nagyon szerte ágazó. Sajnos a mai világban minden apró dolgot fel lehet, és sok esetben fel is használnak az emberek egymás ellen. A hatalom mindent megtesz annak érdekében, hogy mindenkiről tudjon mindent. Így a legapróbb dologgal is vissza tud élni. Élnek is ezzel a lehetőséggel. A mai modern ember gondolatvilága, világképe egy kissé, sok esetben viszont nagyon is torz a valósággal szemben. Ma már annyira kifinomult eszközöket vetnek be a fogyasztók az emberekkel szemben, hogy fel sem fogják annak igazi jelentőségét. Ha csak egy egyszerű példát veszünk. Bizonyos üzletek részéről időnként érkeznek kedvezményes ajánlatok. Ezek a kedvezményes ajánlatok pontosan arról szólnak, amiket korábban, illetve legsűrűbben vásárolunk. Ez csak egy apró dolog. A mai elektronikus világban, amikor számtalan információ kering világszerte szinte mindenkiről, talán kicsit félelmetes is. Pontosan nem is tudni, hogy sokan mire képesek, illetve az általuk kifejlesztett eszköz mit tud igazából. Mi az igazi cél? Az embereket akkor lehet felügyelet alatt tartani, amikor mindent tudok róla. Élnek, és visszaélnek adatokkal, információkkal, érzelmekkel, egészségi állapottal, gyakorlatilag mindennel. Nem is gondolná az ember, hogy milyen apróságnak tűnő dolgot fel lehet használni ellene, ha kell. Ezt az emberek meg is teszik kicsiben és nagyban is. Ez egy fontos és érzékeny dolog, mégpedig azért, mert így lehet ellenőrzés alatt tartani a lakosságot. Sok módszere van ennek, de mindegyik a megismerésen alapul. Ha valakit, valakiket ismerek, tudom, hogy mire képesek, mit tudnak, akkor könnyű őket befolyásolni, irányítani. Ezt tovább lehet fokozni azzal, hogy butítom az embereket. A buta embert lehet a legkönnyebben irányítani, befolyásolni. Ez a lényeg.

    Persze nemcsak ezen a szinten történnek visszaélések. A Földön mindenhol, minden kontinensen, minden országban, minden tartományban, minden kisebb egységben jelen van a megfigyelés, az adatgyűjtés. Ha körülnézünk, ma már mindenhol térfigyelő kamerák, fedélzeti kamerák, biztonsági kamerák követik a cselekedeteinket, mozdulatainkat. Az un. okos eszközökön keresztül ma már nyomon követhetnek, mikor merre, hol járunk, kivel találkozunk, esetleg azt is, mit beszélgetünk, és még számtalan dolgot, amire szükség van a megfigyelésre. Ma már számtalan mód van arra, hogy a legkisebb dolgot is fel lehessen használni bárki ellen, ha kell. Annyira kifinomult eljárások vannak, hogy az ember észre sem veszi, mikor ártanak neki, csak akkor, amikor már nagy baj van. Legtöbbször késő a felismerés. Senki ne higgye, hogy biztonságban van. Sőt! A bizalmatlanság, a bizonytalanság, a kétség elbizonytalanítja, bizalmatlanná teszi az embereket. Igazából ezeknek a fogalmaknak a jelenléte nyugtalanságot okoz.

    Ha egy kicsit jobban beleásunk a dolog lényegébe, akkor igen érdekes dologgal találkozunk. Vajon a címben szereplő két fogalom hogyan kapcsolható össze? Nemcsak én, hanem rajtam kívül még nagyon sokan vallják azt, hogy a tudás hatalom. Ez így van. A világtörténelemben mindig azok tudtak vezető pozíciót betölteni, akik tudással rendelkeztek. Vajon ez így van napjainkban is? Úgy gondolom, hogy nem. Ma már inkább az erőszak, az arrogancia dominál. A hatalom ezzel az eszközzel él is. A mérhetetlen butaság, a hozzá nem értés, a szakmai alkalmatlanság erőszakot szül. Így akarja akaratát érvényre juttatni, ami tudatlansága miatt alakul ki. Az emberiség hatalmas változáson megy át. Az elbutulás időszakán. Erős kijelentés? Nem hinném. Nézzünk körül. Mi az alap? Én vagyok az okos, a jó, a mindent tudó. Ennek a gyökerei már az iskolákban kezdenek kialakulni. Aki egy kicsit is jobban tud, igyekszik, tudása valamivel több, sok esetben jócskán több a társainál, őt már kiközösítik. Ki lehet jelenteni, hogy nincs igény a szellemi fejlődésre. Megalkották a modern technikai eszközöket, és ezzel együtt eltűnt egy mozgató rugó, a haladás, a tájékozottság, a tudás alapú rendszer. Szinte nem kell semmit megtanulni, mert ott van mindenkinek a keze ügyében. Most értem vissza oda, hogy mi a kapcsolat az adatvédelem és a tudatlanság között. Egyszerűen az, hogy nagyon sokan nem érik fel ésszel, hogy az, amit felkínálnak ezeken a készülékeken keresztül a felhasználó felé, az nem más, mint adatgyűjtés, megfigyelés. Nyitottak az emberek, mert nem látják át azt, hogy ki vannak használva. A nyitottság fogalma azzal párosul, hogy nem tájékozódik, nem gondol bele semmibe, nem lát, és nem gondolkodik előre. Elfogadja azt, amit kínálnak. Butasága révén nem is gondol arra, hogy valamit nem jól tesz, és valamit nem jól tesznek vele. Sajnos ez a cselekvés típus, illetve gondolkodás már az emberek egymás közötti kommunikációt, kapcsolattartást is megnehezíti. A különb vélemények, a más nézőpontok, alapjaiban ellentétek. A normális társalgási „viták” ma már nem léteznek. Nincs rá igény. Nincs igény arra, hogy olyan formában beszélgessenek az emberek, amelyben nem azt kell figyelni, nem arra kell figyelni, hogy hogyan és miképpen mondja, mi az álláspontja, mi a véleménye, hanem arra, hogy milyen új, hasznos információt tud mondani. Mit tud jobban, miben tájékozottabb, hogy tanuljak tőle. Na, ezt el kell felejteni. Ma már ilyen csak nagyon szűk körben tapasztalható. Sajnos. Igen szomorú, hogy ilyen világot élünk. Tudom, nagyon sokan teljesen mást is gondolnak. Ezzel semmi baj nincs. A sokszínűség előre mutató, fejlesztő, tanulságos. Aki a tudás befogadására nyitott, ő kellemesen érzi magát az ilyen társaságban. Erre lenne a legnagyobb szükség manapság. Sajnos ennek éppen az ellenkezője látható, tapasztalható. Látják, hogy mennyire összefüggnek a dolgok. Akárcsak a természetben. Ezeket a gondolatokat, elképzeléseket, világképeket kellene a gondolkodó emberekben ismét elültetni. Lehet még? Ennyire egyszerű a magyarázata az adatkezelésre felhívó szlogeneknek, az „okos” készülékek által nyújtott lehetőségeknek, és az emberek tudatlanságának.