Hatalom, pénz, gyűlölet, káosz

     A mai világban úgy gondolom, hogy ezek a fogalmak már teljesen elfogadottak. A mai modern ember gondolkodása eléggé eltér a normálistól. Mondom mindezt azért, mert olyan események, történések alakulnak ki, amelyek ép ésszel fel nem foghatók. Sem a saját, sem a más kárán az emberek nem tanulnak. Teljesen átalakult minden. Az tény, hogy az ember mindig is kereste a lehetőséget, hogy mások felett érezze magát, illetve olyan pozícióra törekedett, melyben irányíthatott, és vezető szerepet tölthetett be. A történelem során erre bőven volt, és van is példa. A hatalom egy bűvös szó. Ezért az ember mindent megtesz. Szó szerint mindent. Ma már nem érvényesek azok a szavak, hogy becsület, tisztesség, őszinteség. A mai világ arról szól, hogy ki milyen fondorlatos módon tud előnyt szerezni másokkal szemben. Ebben a kategóriában nincs semminek sem helye az erőszakon és a hazugságon kívül. Ez a két dolog uralja a hatalmon lévők gondolat világát. Sajnos ezt ma már világszerte tapasztalhatjuk. Az emberek butulása, és bután tartása meghozza a gyümölcsét. Mennek valami, valaki után, az egyáltalán nem számít, hogy milyen következmények születnek. A cél, hogy az akkori vezető saját akaratát, saját elképzeléseit ráerőszakolja az emberekre. Ez legtöbb esetben erőszakkal váltható valóra. Ennek is számtalan, finomított változatát találták már ki. Szokták mondani, hogy a politika a legaljasabb tevékenység. Ez sajnos így volt, így van, és így is lesz. Ez soha nem fog változni. Ennek az egész rendszernek másik fő mozgató rugója a pénz. Nem elhanyagolható szempont. Sőt! E nélkül nem működik semmi. Azt hiszem, nem kell különösebben ecsetelnem, hogy a hatalom és a pénz szoros szövetségesek. Egyik sincs meg a másik nélkül. Ez mindig is így volt. Ami ez után már óhatatlanul is bekövetkezik, hogy a hatalommal együtt kialakul egy nézetkülönbség, melyet egyértelműen a gyűlölet szóval lehet jellemezni. Ma itt tartunk. Ez egy világjelenség. A hatalmon lévő elitnek tartott valakik teljesen ki akarják sajátítani maguknak azt a pozíciót, hogy ők határoznak meg mindent, csak az ő akaratuk érvényesülhet. Ennek érdekében megtesznek mindent. Szó szerint mindent. Az egyenértékű valami, amit sokszor emlegetnek, sok esetben kudarcba fullad. Magyarul, az ilyen rendszer hosszú távon nem tartható fenn.  Van valami, amit feltétlenül meg kell említenem. Igaz, hogy ez ellentmond az előbb leírtaknak, de fontos. Addig, amíg egy rendszeren belül nem élnek vissza a hatalommal, illetve az igazságosság és becsületesség mentén haladnak a dolgok, addig nincs baj. A komoly változást az okozza, amikor felcsillan a hatalom szeme, és ő akar immár mások felett is uralkodni. Ezzel felbomlik a jól működő rendszer, és konfliktusok, gyűlölet hangulat alakul ki. Nem kellene. Az ember egyik alapvető tulajdonsága, hogy mások fölé helyezze magát. Én vagyok az, aki mindent jobban tud, én vagyok az, aki mindent meg tud határozni, én vagyok az, aki a tökéletes jót tudja megteremteni, én vagyok az, aki bármit meg tud változtatni, bármikor, és legyen az bármi. Innentől kezdve kialakul egy olyan hatalmi rendszer, mely egy személyes, bár nem annak tarják, de nincs ellentmondás. Ezzel egy időben a gyűlölet csak terebélyesedik. Mindenhová beissza magát. A társadalomba egyértelműen, és ami igen rossz dolog, hogy a családokba, a magánéletbe is. Sőt! A családokon keresztül a felnövekvő generációkba is. Ugyanis a gyerek másolja a szüleit, gyakorlatilag az ő viselkedésüket is. Ezt viszi magával, hangoztatja, és mintegy felsőbbrendűnek érző valaki, próbálja gyakorolni. Mondanom sem kell, hogy ez a magatartás legtöbb esetben igen káros, hiszen tapasztalat, és főleg tudás nélküli. Itt van egy lényeges dolog. A tudás. Számtalan eset van, amikor nem vesznek figyelembe semmit, hanem a nyers erőszak, a nyers hatalom eszközével érnek el valamit. Sok esetben ez igen nagy károkat okoz. Az emberekben és gyerekekben lelki sérülést, a társadalomban komoly ellentéteket, a környezetben pedig károkat.   Ne csodálkozzunk. A hatalom mindenütt ilyen. Ma már nem igazán lehet találkozni a következő definícióval: az állam nem más, mint az uralkodó kisebbség gyakorolja hatalmát az elnyomott többség felett. Ez mindig is így volt, és ezután is így lesz. Az egész kialakított állapot lényeges mozgató rugója a bizonytalanság és a bizalmatlanság. Ez megalapozza azt az állapotot, amit úgy hívunk, káosz. Ez egy lényeges dolog, hiszen annak ellenére, hogy a név, mint káosz, azt jelenti, hogy összevisszaság, rendetlenség, rendezetlenség, lehet irányítani. Nem egyszerű, de lehet. Ez egy fontos alapja annak, hogy az embereket kellő formában lehessen vezetni, irányítani. Ugyanis ha valaki, vagy valakik bizonytalanságban élnek, igen egyszerű kihasználni őket. A hatalom pedig ezt célozza meg. Ezért annak, hogy ne lehessen kihasználni az embereket, tájékozottnak, tudással bíróknak kell lenniük. Vajon ez az igény megvan az emberekben?

Hatalom, pénz, szex, gyűlölet

    Tudom, eléggé összetett a cím. Ha belegondolunk, akkor nagyon sok kapcsolódási pont van az egyes területek között. Az ember mindig is arra vágyott, hogy valamilyen formában elől járjon a másik ember előtt. Ezt sokféleképpen el tudta érni. Meggyőzéssel, hízelgéssel, erőszakkal, stb. A vége minden esetben az, hogy egy vezető egyéniség legyen belőle, és embereket irányítson, magyarul, hatalmat gyakoroljon mások felett. Ez így zajlik, amióta az ember megjelent a Földön, és valószínűleg így is fog maradni. Ez egy örök körforgás, melyet sokan különbözőképpen magyaráznak és gyakorolnak. A lényegen nem változtat egyik változat sem. Hatalmat gyakorol az emberek felett. Ezt az állapotot fenntartani elég nehéz, de ha megfelelő szigorral vegyítik, akkor egyáltalán nem nehéz. E tulajdonság mellett óhatatlanul is feltűnik a félelem. Félelem a hatalmat gyakorlótól. Az idők során ez a vezetői státusz komoly anyagi haszon forrása is. Innentől már kezd még érdekesebbé válni, hiszen az ember egyik alapvető tulajdonsága, hogy vagyont halmozzon fel. Ilyen vezető beosztásban ez egyáltalán nem nehéz. Hatalmas pénzösszegek gyűlnek össze néhány ember kezében, és ezzel együtt a hatalmat magukénak tekintik, persze bizonyos szintig. Ugyanis szigorú szabályok mentén működhet csak az ilyen rendszer. Idővel, hacsak nem párhuzamosan felüti fejét sok olyan mellékesként vélhető, de egyáltalán nem lényegtelen jelenség. Ugye a hatalom, a pénz dolga eléggé meghatározó lehet, sőt, az is. Sok esetben itt kezdődnek a bonyodalmak. Ugyanis a pénz és hatalom birtokában úgy véli az ember, hogy egyre többet megengedhet magának. Felüti a fejét a még többet akarok szindróma. Ez pedig egy egészen elképesztő lavinát indít el. Megjelenik a korrupció, a kihasználás, a törvények megkerülése, a felsőbbrendűség érzete és gyakorlata, valamint egy olyan állapot, melyről az emberek soha nem akarnak lemondani. Ez pedig a szex. Ennek aztán további „melegágyai” vannak, melyek igen hamar kialakulnak. A nagy események hátterében is mindig egy nő áll, aki vagy irányít, vagy elnyomott státuszt képvisel. A második eset a borzasztóbb, hiszen ez a prostitúció, és azoknak a személyeknek a kihasználása. Ennek tartalma és mikéntje a végletekig is el tud menni. Ha már mindez szinte tökéletesen működik, akkor óhatatlanul megjelennek az irigy, behízelgő, szintén hasonló mentalitást képviselő emberek gyűrűje. Ez aztán sok esetben olyan érzelmi deformációt okoz, amit úgy hívunk, gyűlölet. Persze ilyen esetben már nem tudunk sem igazságról, sem semmi másról beszélni, hiszen a szálak annyira összekuszálódtak, hogy képtelenség kibogozni. Ez persze még tovább generálja a gyűlöletet. A mai modern ember egyik alapvető tulajdonsága. Szomorú kijelenteni, de így van. Az is sajnálatos, hogy azok, akik a szabályok és törvények szerint élnek, azok ezekkel szemben háttérbe szorulnak. Sem anyagi, sem kapcsolati rendszerük nem teszi lehetővé, hogy az esetleges igazságát érvényre juttassa ezekkel az emberekkel szemben. Óhatatlanul is felmerül a kérdés. Vajon ilyen igazságtalan világban azok részéről is felmerül a gyűlölet, akik addig becsületesek voltak? Nagyon félek, hogy igen. Nagyon nehéz örökké háttérben lenni annak tudatában, hogy tisztességes, becsületes vagyok, mégis engem ér hátrány. Sajnos az a helyzet, hogy ezen már igazából változtatni nem nagyon lehet, hiszen az ilyen jellegű különbségek velejárói, hogy ez a magatartás kialakuljon.