Globál rendszerek
Talán elsőre furcsa ez a kifejezés. Ezt arra értem, hogy vannak olyan rendszerek, melyek a Föld teljes képét megváltoztatták, megváltoztatják, és biztos vagyok benne, hogy a jövőben is változni fog. Sok hasonló írás már megjelent. Én egy kicsit talán másképpen próbálom megközelíteni ezt a nagyon is időszerű kérdést. Azért is időszerű, mert ha hamarosan nem történik valami kedvező változás a globál rendszerekkel kapcsolatban, akkor igen erősen el kellene gondolkodni, hogy merre tovább. Az emberiség létszáma olyan méreteket öltött, hogy kérdésessé válik az ellátásuk minden tekintetben. Ma már sok tanulmány foglalkozik azzal a kérdéssel és azzal a témával, hogy az egyes tengeri és óceáni áramlatok miként hatnak majd a környezetünkre? Milyen változások vannak, és lesznek a hőmérséklet emelkedéssel kapcsolatban? Mennyi szennyező anyagot bír még el a légkör? Vajon lesznek a mostani viharoknál erősebbek és gyakoribbak? Mennyire változik meg a csapadékeloszlás? Változnak-e a sivatagok, és ha igen, mennyivel? Változnak-e a jelenlegi éghajlati övek? Nő-e az esőzések által kialakuló árvizek száma? Valóban nagy veszély a tengerszint emelkedés? Mennyi az a szint, ahol már katasztrófa fenyeget? Vajon az ennek kapcsán elvándorolni kényszerülő emberek hova mennek? Mi lesz a csökkenő termőfölddel? Lesz-e elegendő élelmiszer, energia? Kialakulnak-e járványok a hatalmasra duzzadt szeméttelepeken? Lesznek-e összetűzések az esetleges hiányok miatt? Kezelhető lesz-e a társadalmi feszültség? Nagyon sok kérdésem lenne még, de azt hiszem ennyi elég ahhoz, hogy egy kicsit el lehessen gondolkodni a Föld majdani sorsán. Vajon milyen rendszerek ezek a globál rendszerek? Teljesen más megközelítést alkalmazok ennek megválaszolására. Egy kicsit időben vissza kell lépnünk. Az egész Univerzum keletkezése, mely a feltételezések szerint az Ősrobbanással kezdődött, a mai napig nem tisztázódott. Vannak elméletek, több is, hogy miként alakult ki a mostani világ. Az egyiket megemlítem. Tudom, az elmélet és a gyakorlat között hatalmas a különbség. Ezt azért is jegyzem meg, mert ezzel a két területtel sokat találkozunk. Tehát az elmélet szerint az egész rendszer egy gombostűfejnyi térfogatban zsúfolódott össze. Ez valamilyen erő hatására felrobbant, elkezdett tágulni, lett a sugárzás, majd az anyag, később a csillagok, a szupernóvák, bolygók, csillagközi anyag, ködök, felhők, stb. A szupernóvák anyagából alakultak ki a szilárd felszínnel rendelkező planéták. Az emberi tudat eljutott odáig, hogy olyan kérdéseket tesz fel, ami szorosan összefügg ezzel a kérdéssel. Nevezetesen, mi volt az Ősrobbanás előtt? Erre is megvan a válasz. Mivel négy dimenzióról beszélünk, és a negyedik, azaz, az idő akkor keletkezett, amikor a robbanás megtörtént, így értelmét veszti az a kérdés, hogy mi volt előtte.
Úgy vélem, ezt ennyire kategorikusan nem lehet kijelenteni. Sőt! Korábban még azt is felvetették, hogy meghatározták szám szerint a belátható Univerzum részecskéinek számát. A táguló és zsugorodó, azaz pulzáló modell valamit magyarázna, de nem igazán hihető. A folyamatosan táguló elmélet szintén labilis egy kicsit, bár a jelenlegi mérések erre engednek következtetni. Bármelyiket is vesszük alapul, tételezzük fel, hogy valamelyik igaz, akkor is ott marad a kérdés. Mi volt előtte? Vannak kutatások, melyek az emberi tudást, a természet jobb megismerését szolgálják. Vannak viszont olyanok is, amik igaz, hogy az elméleteket erősítik, de semmi gyakorlati hasznuk nincs. Ezzel egyáltalán nem akarom háttérbe szorítani az egyes elméleteket. Nézzük reálisan. Miben élünk, hogy élünk? Élünk egy olyan rendszerben, melynek egyáltalán nem tudjuk a keletkezését, de valóságos, létező anyagi világot mutat. A kézzelfogható dolgok, melyek meg tudják győzni az embereket. Anyagi világ? Szellemi világ? Ki mit hisz. Ki hogyan, és miképpen akarja látni a világot. Ez a lényeg. Sokáig lehetett hallani annak tényét, hogy fele-fele arányban vélik, hogy milyen volt a keletkezés. Ebbe ne menjünk bele, mert nagyon hosszú lenne, és valószínűleg nem is jutnánk a végére. Ezt az állítást bármelyik elméletre ráhúzhatnánk. Felmerül egy igen lényeges kérdés. Az egész, általam globál rendszernek vélt mindenséget vajon érdemes-e olyan mértékben vizsgálni, amire biztos, hogy nincs válasz? A jelenlegi emberi élet, mely komoly tudással rendelkezik, megalkotja azt a technológiát, melyben az ember él. Sokszor felmerült már, hogy vajon vannak-e rajtunk kívül az Univerzumban? Miért lényeges, hogy vannak-e mások is? Több ezer, több millió, sőt, milliárd év telt már el, de semmi olyan nem történt, ami arra engedne következtetni, hogy vannak mások is. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nincs, csak a távolságok olyanok, melyek áthidalhatatlanok. Vajon akarnánk-e ilyen találkozást, ha létrejönne? Teljesen nem vagyok benne biztos. Egy valami viszont biztos. Ma már közel nyolcmilliárd ember él a Földön. Az a globál rendszer, ami ezt összefogja, azt kellene tovább fokozni a jó felé. Tudják, a természetben minden összefügg mindennel. A globál rendszer első állomása a keletkezés volt. Ahogy kialakult a Föld bizonyos természeti törvények hatására, elindult egy folyamat. Amikor még nem volt élet a Földön, komoly változások zajlottak, melyekből jó néhány még a mai napig is tart, sőt, tartani is fog. Földrengések, vulkán kitörések. Amint kialakult a Föld arculata, mely egy átmeneti állapot, mert ugye a változás állandó, a formálódás lelassult. Kéreglemezek alakultak ki, melyek folyamatosan mozogtak, vándoroltak. Ezeknek a mozgása érezhető, amikor földrengések alakulnak ki. Mivel a Föld nem teljesen gömbölyű, így felvetődhet egy kérdés. Vajon az elmozdulások alkalmával nem veszít a bolygó egyensúlyából? Csak képzeljünk el egy hasonló gömböt, amilyen a Föld. Ha képezünk rajta egy döféspontot, és a rajta található anyagot átcsoportosítjuk, akkor elveszti az egyensúlyt, mert az egyik oldalon több anyag lesz. Az történik, hogy a gömb kibillen egy irányba. Tudom, ez nem ilyen egyszerű, hiszen több erő hat a Földre, ami ezt nem engedi. De vajon hol van az a tömeghatár, ami után esetleg a kibillenés bekövetkezhet? Egy kicsit még tovább is lépek. A Föld belsejéből őrült mennyiségű szenet, kőolajat, vizet, és egyéb természeti kincseket bányásztak, illetve bányásznak ki. Ez a Föld felszíne alatt kb, 15 kilométerig terjed. A Föld átmérőjéhez képest ez elenyésző, mégis itt kerülnek kitermelésre nagy mennyiségben azok az anyagok, amelyeket említettem. Ezek hiánya esetleg okozhat egyensúly zavart? Ezeket az anyagokat legnagyobb részt eltüzeljük, tehát nem kerül a helyükre semmi olyan, ami azt tömegben helyettesíthetné.
Bár nem tudok olyanról, hogy gyorsult-e a Föld forgása, avagy lassult-e. Most tekintsünk el a Föld-Hold kapcsolatától, annak ellenére, hogy az általuk keltett kölcsönhatás következtében keletkező változás kimutatható. Vajon van-e egy határ, mely után az egyensúly vesztés érezhetővé válik? Van még valami, ami számottevő. A kontinensek eloszlása. Ha megnézzük a térképet, az Egyenlítőtől északra jóval több szárazföld van, mint az Egyenlítőtől délre. Ebből következik, hogy innen termeltek ki több nyersanyagot is. Utalva a felsoroltakra, a globál rendszer értelmében elképzelhető a Föld súlyvesztése. A Föld egyre inkább benépesül. Jelenleg közel nyolcmilliárd ember él a bolygón. Az előrejelzések szerint a szárazföld területe csökkenni fog a felmelegedés okozta olvadás következtében. Ezáltal csökken a lakható területek felszíne, illetve a mezőgazdasági termelésre vont területek felszíne is. Ebből az következik, hogy csökken az élelmezés, hiszen már ma is nehézségekbe ütközik a lakosság ellátása. Talán ennek ellentmond, hogy még van jó néhány olyan ország, ahol túlfogyasztás van. A jövőt illetően ez is jelentősen meg fog változni. Talán furcsának hangzik, de az esetleges tengerszint emelkedés nyertese a jövőben Ausztrália és Eurázsia északi része. Részben a permafroszt, a fagyott talaj felolvadása miatt, részben a tengerszint feletti magasságok szerencsés elhelyezkedése miatt, illetve a lakosságra kivetített adott helyen megtermelhető élelmiszer mennyiség miatt. A többi kontinensen a jelentős hegyvidékek és sivatagok gátolják a mezőgazdasági termelést. A fogyasztás minden területen nő. A másik jelentős tétel az iható víz mennyisége. A gleccserek elolvadásával már most is jelentős területek váltak életre alkalmatlan területekké, pontosan az iható víz hiánya miatt. Ebből jelentős konfliktus is kialakulhat. A globál rendszer értelmében az emberiség élelmiszer, és iható vizének mennyisége vészesen közeleg a hiány felé. Ha egy kicsit még tovább nézünk, akkor a légkör melegedésével, ezzel együtt a tengerek és óceánok melegedésével, az erdők jelentős eltűnésével elindul egy folyamat, mely azt eredményezi, hogy kevesebb oxigén termelődik, ami az élethez nélkülözhetetlen. Ez úgy következik be, hogy a nagy oxigént termelő plankton mennyiség csökkenni fog a meleg víz miatt, a csökkenő erdők szintén kevesebb oxigént állítanak elő. Ez a kettő biztosítja az oxigén szint megfelelő állapotát. Ha ez kiesik, csökken az oxigén légkörbeli százaléka, ezáltal oxigén hiány lép fel. Ha ezeket a tényezőket összetesszük, akkor a globál rendszer értelmében a jövőben több lesz a szennyező anyag a levegőben, kiszorítva ezáltal a csökkenő oxigén mennyiséget, ami hiányhoz fog vezetni. Sok minden az emberre vezethető vissza. Helyesbítek. Minden az emberre vezethető vissza. Az ember teszi azzá a környezetét, ami miatt a felsorolt állapotok kialakulhattak. Ez azért fontos, mert az említett közel nyolc milliárd ember, akiknek létszáma emelkedik még, iszonyú mennyiségű élelmiszert, és más egyéb termékeket fogyaszt. Ezek egy része hulladék formájában landol valahol. Azért említem, hogy valahol, mert vannak hatalmas illegális szemétlerakók. Talán sokan nem gondolnak arra, hogy ez milyen nagy gond. Mindenki úgy van vele, hogy megtermelem a szemetet, majd kidobom, és azt elviszik. A növekvő fogyasztással növekedni fog a hulladék mennyisége is. Egy idő után kezelhetetlenné fog válni. Többféle szemét van, köztük fertőző, veszélyes is. Ezek okozzák a legnagyobb gondot. A már eddig is termelt szemét káros következményeit már ki lehet mutatni. Szennyezett talaj, szennyezett víz, szennyezett légkör. Hol él az ember? Olyan helyen, ahol minden szennyezett.
A globál rendszer értelmében a szemét jelentős ellenőrizhetetlenné váló mennyisége és minősége nagyon komoly fertőzések forrása. Ezekről a helyekről kipattanhatnak esetlegesen korábban elfeledett fertőző járványok, melyek végig söpörnek a földgolyón, jelentős emberéleteket követelve. Innen már csak egy ugrás a Föld lakosságának egészségi állapota. Mivel ma már minden szennyezett, illetve olyan anyagokat használnak az élelmiszerekbe, amiknek nem kellene ott lenni, így különböző betegségtípusok alakulnak ki. Nem szeretném felsorolni ezeket. Pontosan tudja mindenki, miről van szó. A globál rendszer értelmében a fertőzések, a járványok, az egyre romló egészségügyi állapotok rosszabbak lesznek. Sajnos ez a helyzet napi szinten látható, tapasztalható. Ha a globál rendszer által vázolt dolgokat összevetjük, akkor egy olyan kép rajzolódik ki, ami sajnos, de sötét jövőt jósol az emberiségnek. Van-e valami megoldás? Lehet-e valamit tenni, hogy ez elkerülhető legyen? Tudunk-e, képesek vagyunk-e erre? Van még rá időnk? Elfogytak a lehetőségek, vagy van még valami? Az idő halad, és nagyon sürget. A globál rendszer értelmében a drasztikus változások, a drasztikus változtatások bevezetésével még lehet tenni elég sok mindent annak érdekében, hogy jobbá forduljon a világ. Sok mindent le kell vetkőzni. Az érdekeket, az ellenségeskedést, a torzsalkodást, az egyet nem értést. A globál rendszer értelmében, ha ezeken nem sikerül felülkerekedni, a változás nem megoldható. A globál rendszer a reményt veszi alapul, és a reményt tekinti az utolsó lehetőségnek.
Ui: az emberek legyenek jóságosak, szelídek, igazságosak, becsületesek, tisztelet tudóak, szeretni valóak, olyanok, akinek fontos, hogyha ő már nem, de gyerekei, unokái, és azok leszármazottai egy olyan világban éljenek, mely örömet, jólétet, biztonságot ad mindenkinek. Vajon ez csak egy álom? Lehet. Higgyék el, egy hely van, ahol az ember boldogságban tudna élni. Ez pedig nem más, mint az „öreg” sárgolyó, a Föld nevű bolygó
