Az emberek magatartása, viselkedése
Rögtön az elején egy kérdés. Vajon miért van az, hogy a magyar emberek ennyire viszolyognak egymástól, ennyire nem tisztelik a másikat, ennyire nem foglalkoznak a másik emberrel, ennyire nem érdekli a környezete, ennyire rosszindulatú, ennyire tudatlan? Tudom, nem egyszerű kérdés, de ha a másik oldalt vesszük, talán nagyon le lehet egyszerűsíteni. Vajon hogyan? Ha belegondolunk, akkor már javában benne vagyunk korosztályt tekintve abban az időszakban, ami az 1990-es évektől tart. Vehetjük az 1970-as éveket is, hiszen akik ez idő tájt születtek, már a rendszerváltás szellemében kellett tevékenykedniük. Ez az időszak úgy 50 évet ölel fel. Nem kis idő. Az igazi torzulások a 90-es évektől kezdődtek. Új értékrendek, új technikák, új technológiák, más adózás, más életszemlélet, röviden, nagyon megváltozott sok minden. Az idősebbek nehezebben, a fiatalabbak aránylag könnyebben kezelték a kialakult teljesen új helyzetet. A legfontosabb ilyen helyzet az anyagiak megteremtése. A családok új fogalmakkal, új törvényekkel, új lehetőségekkel találták magukat szembe.
Vállalkozás. Kulcsszó ebben az időszakban. Egyre többen próbálkoztak ezzel a megélhetési formával, hiszen részben rá lett kényszerítve az emberekre ez a lehetőség. Sokan, nagyon sokan jó dolgokat láttak mögötte. Viszont a későbbiekben sokan, nagyon sokan csalódtak, oly annyira, hogy teljesen mást kellett kitalálniuk. A csalódást azért ki kell egészítenem azzal, hogy felelőtlenül is viselkedtek az emberek. Igaz új dolgok voltak, de még megvolt a berögzült korábbi szemlélet. Nem szeretnék belemenni a politikai részébe, bár minden ezen múlt, és múlik most is. Sok új fogalom látott napvilágot, viszont az érzelmi és tudati fogalmaknak nem lett volna szabad változniuk. Mégis jelentősen változtak. Hogy miért? Mert erre kényszerültek az emberek. Van valami, ami igen fontos és lényeges. A jó régi közmondást idézek: elfelejtette, hogy honnan jött. Hát ezt nagyon sokan elfelejtették. A társadalmi erőviszonyok megváltoztak, volt, aki szerencsés és sikeres lett, volt, aki sajnos, de elbukott, és jelentős hátrányba került. Az is igaz, hogy ezek az emberek voltak többségben. A társadalmi kapcsolatok terén semmi sem változott. Aki a korábbi időkben vezető pozícióban volt, jóval nagyobb előnnyel tudott indulni a megváltozott körülmények között. Az „újgazdagok”, akik ügyeskedve, és a megfelelő hátteret kihasználva előnyre tettek szert, még nagyobb gazdagodást tudhattak magukénak. Aztán elérkezett elég hamar az az állapot, amikor ezekkel a lehetőségekkel visszaéltek. Innen indult el tudatlanság, az erőszak és a meg nem értés sorozata. Ez nyomta rá a bélyegét azokra az emberekre, akik kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. Végtelenül kihasználták, és jelenleg is kihasználják őket. A vállalkozások egyre többet akarnak maguknak. A legnagyobb mértékben kihasználják a lehetőségeiket, ha tisztességes, ha nem. Itt kezdődik el az a változás, mely utánozza az alá- és fölérendeltség státuszát, és kialakul egy rendszer, mely mellőzi a megértés, a tolerancia elvét. Okos emberek kezdenek kialakulni, akik mindenhez értenek, mindent jobban tudnak. Elveszítik realitásukat, elveszítik a társaikhoz való alkalmazkodás fogalmát, elveszítik a megértést, és elveszítenek mindent, ami a normális egymás mellett élés alapfeltétele. Ezzel együtt érzelmi mivoltuk is jelentős változáson megy keresztül. A családban a születendő gyermek ezt látja szüleitől, ezt másolja, és ezt viszi tovább. A tudálékosság, hogy nagyobbnak lássanak, erőszakot, agresszivitást szül, végül jelen lesz a mindennapokban. A gyerek ezt viszi magával, és ezt gyakorolja. Én vagyok az okosabb, én vagyok az erősebb, én vagyok a jobb, én vagyok a menőbb, én vagyok az, aki mindent jobban tud. Az elkeserítő, hogy ezt a tulajdonság sorozatot el is hiszi magáról, holott semmiféle értelmi intelligencia nincs a háttérben. Tudatlanság, butaság, üresség van a fejükben. Ha ezzel szembesítik, nagyon meg tud sértődni. Agyának kapacitása egyre inkább zsugorodik. A kapott hamis információkat szajkózza azzal a ténnyel, hogy hozzáteszi a maga által kreált valótlanságokat, melyekkel okosabbnak akarja magát beállítani. Nem ismeri el a mások által mondott tényszerű dolgokat. Romboló hatású viselkedése legtöbb esetben megbotránkoztató, sőt, sok esetben már a pszichológiai eseteket súrolja. A normálistól nagyon eltérő viselkedése veszélyes. Senkire és semmire nincs tekintettel. Teljes egészében leépül, éli azt a világot, melyet jónak tart, az illúziót követi, mely teljes egészében kiírtja belőle az értelmi és érzelmi intelligenciát.
Az emberek viselkedése
Több alkalommal, és különböző helyeken megfordulva, saját tapasztalat alapján, valamint egyes rádió- és televíziós műsorokat hallgatva és nézve, arra lehet következtetni, hogy valami nagyon megváltozott a környezetünkben. A környezetbe az embereket is értem. Mire gondolok? Arra, hogy az emberek különlegesebbek akarnak lenni a másiknál, és ezért mindent megtesznek. Minden áron ki akarnak tűnni, központban akarnak lenni, okosabbak akarnak lenni mindenkinél. Sajnos ehhez egy valami hiányzik. Az ész. Miért mondom ezt? Mert az emberek magatartása, viselkedése mára már sok esetben odáig fajult, hogy azt lehet hinni, valami agyi, elmebeli zavar támadt náluk. Olyan dolgokat tesznek, amit normális ember nem követ el. Sajnos azt is lehet mondani, hogy ez általános jelenség. A társadalom ilyen emberek nevel. Aztán a szülők ezt a viselkedést tovább adják a gyerekeiknek. A gyerek másol. A felnőtt azt hiszi, hogy jópofa dolgokat csinál, de csak ártani tud. Ésszel nem tudja felfogni ennek jelentőségét, azt hiszi ez a jó, ő ezzel kitűnik a többi közül, gyereke ezt látja, és próbál ő is úgy tenni, és létrejön a komoly ütközés. Ugyanis ezeket csoportban teszi. Társadalmi közegben. A konfliktus elkerülhetetlen, és jönnek a bajok. Az embereket őrült módon lehet manipulálni, befolyásolni, és ezt sokan meg is teszik, sőt vissza is élnek vele. Tisztességtelen magatartás, becstelen viselkedés, hazug hozzászólás, inkorrekt álláspont mérgezi a társadalmat, az embereket. Sokan nagyon sokan ezt maximálisan kihasználják, büntetlenül. Az emberek tudata már annyira deformált, hogy szinte bármire rávehető, bármit meg lehet velük csináltatni. Ekkor már felmerül a kérdés? Pszichikailag is torzultak az emberek? Mert józanésszel nem lehet olyan dolgokat tenni, amire ráveszik őket. Olyan emberekkel lehet bizonyos alantas, és sok esetben számukra is alantas dolgokat megcsináltatni, akiknek valami nem stimmel az agyukkal, ráadásul erőszak nélkül, csak azért, hogy megmutassák vélhetően mire képesek, kitűnjenek a többiek közül, még annak ellenére is, hogy személyiségének, és önmagának ellentmondjon. Mindenféle önös dolgot félretesz, és kivetkőzik magából. Ezt normális ember nem teszi. Ezzel a viselkedésével lealacsonyítja önmagát. Nincs önbecsülés, nincs önkontroll. Ez a legrosszabb. Ennél lejjebb már nincs. Eljutottunk oda, hogy ilyen emberek szaladgálnak az utcán, ilyen emberek irányítanak másokat, ilyen emberek akarnak példát mutatni. Vajon mivel? Hát erőszakkal, agresszióval, tisztességtelen, becstelen, hazug magatartással. Itt tartunk. Valami még ide kívánkozik. Nagyon sok olyan eset van, amikor szándékosan ártanak egymásnak az emberek, olyan formában, hogy az már a klinikai esetek szintjét súrolja, sok esetben meg is haladja. Ezeknek az embereknek segítségre lenne szükségük, mégpedig gyorsan, mert az ilyen emberek másra is képesek embertársaikkal szemben. Kigondolnak olyan cselekedeteket, melyeket ép- eszű ember, normális agytevékenységgel rendelkező személy nem csinál. Vajon ezeknek az embereknek deformált gondolataik vannak? Igen, határozottan igen, csak az a baj, hogy nem érik fel ésszel, hogy mit tesznek. Na, ez a borzalmas.
Ami még inkább borzolja a kedélyeket, az az, hogy sok embernél, nagyon sokaknál jelentkezik egy másik állapot, ami erre állapotra rátelepszik. Ez pedig a félelem. Minden híradás tartalmaz valamilyen félelmet keltő, szorongást előidéző dolgot. Ez egy fontos dolog. Féljenek az emberek. Mindegy mitől, csak bennük legyen ez a gondolat, és gondoskodnak arról, hogy ez jelentkezzen a minden napi életben. Így teljes egészében kialakul egy deformált, pszichés, erőszakkal és agresszióval teli életvitel. Létrejön a mai modern ember értelem és érzelem nélküli világa, mely mellőz minden intelligenciát.
