Összeesküvés elmélet, és a mai modern ember.

     Egyre népszerűbb, és egyre bonyolultabb a címben megadott fogalmakra magyarázatot adni. Hogy miért? Hát ezt próbálom körül írni egy kicsit, ha sikerül. A téma sokkal összetettebb, mint első hallásra tűnik, mondhatni kibogozhatatlan. Túl sok érdek, túl sok érték, túl sok akarat, túl sok igény merül fel a téma kapcsán. Talán egy érdekes dologgal kezdeném. Annak ellenére, hogy általános iskolai tanulmányaimat elég régen befejeztem, a tanáraim által tanított dolgok a mai napig is itt vannak a fejemben. Ezek közül idéznék egyet: „az állam egy erőszak szervezet, melyben az uralkodó kisebbség gyakorolja hatalmát az elnyomott többség felett”. Bármilyen államformával találkozik az ember a világon, ez igaz. Lehet, hogy sokan nem hallották ezt a megfogalmazást.  Lehet, hogy már nem is tanítják az iskolában, mint sok más egyebet, ami alapvető lenne, és bizonyos területeken igen nagy hiányosság, vagy téves információ kerül a diákok kezébe. Talán már erre a kijelentésre sokan összeráncolják a homlokukat. Miért is? Hát csak egyszerűen azért, mert a tananyag nem tartalmaz alapvető információkat, illetve a mai kornak megfelelően tálalják, oktatják ezeket, legyen az történelem, irodalom, de ami lényeges és nagyon fontos, az a fizika, a kémia, valamint a környezetvédelem. A mindennapi élet velejárói ezek a témák. Sajnos most már mindenre alaposan oda kell figyelni, mert nem tudja az ember, honnan érkeznek hamis információk, tájékoztatók. Rögtön rátérek a címben megfogalmazott dolgokra. Nagyon sok információ éri az embert minden nap. Rádió, televízió, internet és a hírek sokasága. Talán nem volna baj, de van egy lényeges dolog, ami miatt ezeket az információkat nem tartjuk helytállónak. Hogy miért? Mert ugyanarról az eseményről, ugyanarról a témáról szinte teljesen más híradás hangzik el. Vajon miért? Hát a pénzért. Mindent a pénz mozgat. Ezek a hírek odáig süllyedtek, hogy az emberek kétkedéssel fogadják az elhangzottakat. Magyarul, az újságírókat, a cikket írókat egyáltalán nem érdekli, hogy mit tartalmaz az írása, csak vegyék, olvassák a hírt minél többen. Egy nagyon torzkép tárul az ember szeme elé egy idő után, mikor már saját tapasztalata alapján, vagy korábbi tanulmányai alapján tudja mondani, hogy ez meg ez nem így van. De ez senkit nem érdekel. Hát itt a baj. Az emberek le vannak butítva, és azt hiszik el, amit hallanak. Hogy mi a valóság tartalma, az másodlagos szempont. Itt utalnék a fontos és nélkülözhetetlen tudásra, ami enyhítené ezt a tudatlanságot. Nagyon sok témakörből, nagyon sok mindent fel tudnék sorolni, ami nem állja meg a helyét. Ezzel nem szeretnék foglalkozni, talán máskor. Azt viszont szeretném hangsúlyozni, hogy érdemes néhány dolognak utána nézni, és nem elhinni az első szót. Meglepő dolgok derülnek ki, nem is fáradságos munkával. Persze vannak, akik hangoztatják is, és kétségbe vonják bizonyos dolgok úgymond, újkori értelmezését. Ha túl közel kerül valaki ezekhez a kétségbe vonható dolgokhoz, és próbálja a valóságot előtérbe hozni értelmi szintje, tudása, tapasztalata alapján, na, akkor jön, hogy összeesküvés elméletet gyárt. Legyen az egy tanár, egy nagy tudású professzor, egy szaktekintély, ezzel a meghatározással ellehetetlenítik. Sokkal nagyobb visszhangot hallatnak, és sokkal nagyobb befolyásuk van az igazságot, és valóságot elhallgatóknak, minthogy a valóság kiderüljön. Itt jön egy érdekes kérdés. Vajon melyik az „igaz”: aki valóságosnak és hitelesnek állít be valamit, amiről valójában tudja, hogy hamis, vagy aki próbálja kideríteni az adott téma valóság- és igazság tartalmát. Ugyanis az előző valaki a pénz reményében nem ismer lehetetlent, még akkor sem, ha másnak ebből kára, esetleg komoly vesztesége, komoly egészség károsodása származik.   Nem véletlenül írom a valóság és hamis szavakat ilyen közel egymáshoz, mármint fogalmazás szempontjából. Hangsúlyozom: hihetetlen nehéz a valóságot és az igazságot feltárni. Sok esetben annyira összemosódik, hogy lehetetlen szétválasztani.  Nem szeretnék különböző leírásokba, dokumentumok idézésébe belefogni. Azt mindenki tegye meg maga, ha érdekli a téma. Egy dolog viszont nagyon is nagy figyelmet érdemel. Ez pedig nem más, mint maga az ember ebben a bonyolult rendszerben. Sajnos nem tudjuk milyen mélységű, és igazából milyen tartalmú, illetve milyen alternatívákkal van feltöltve az egész szervezet. Mert nem lehet másról beszélni, mint valamilyen szervezeti kapcsolat rendszerről. Az érdekek és a pénz hihetetlen dolgokat tud művelni az emberekkel. Nézzünk körül. Törzsek, népek, országok, sőt földrészek teljes lakossága ki van szolgáltatva a hatalmi rendszernek. Tudják, az uralkodó kisebbség. Hát erről van szó. A hatalom és a pénz. Őrült összegek, őrült gondolatok és ehhez társuló őrült technológiák vannak jelen a Földünkön. Emlékezzünk csak? Hány érdekes termékről derült ki, hogy azt már jóval korábban kifejlesztették. Úgy 20-25 év elteltével derült ez ki. Akkor kérdezem: ma hol tart a technológia? Mi az, amiről nem tudunk? Itt megint találkozik az összeesküvés elmélete a vélt valósággal. Ugyanis ezen technológiák valamilyen módon kiszivárognak a köztudatba. Hogy miért és mennyi? Hát éppen annyi, hogy az átlagembert abban a hitben tartsák, ami azon a szinten tartja a tudatát, hogy nem tud vele mit kezdeni. Elkezd „összeesküvés” elméleteket gyártani. Ezek forognak az átlagemberek körében. Aztán jön valaki, aki mélyebben a belenéz a gödörbe, és hihetetlen dolgokat lát. A baj az, hogy akkor már késő. Az emberek tudatába már más van betáplálva, és azt hiszi el. Ugyanis a tudata olyan szintre van átkódolva, ami nem teszi lehetővé a számára, hogy kellő alapossággal elgondolkozzon, és utána nézzen dolgoknak. Ő meg van elégedve a saját, még általa elhitt gondolatvilággal és világnézettel. Apropó világnézet. Ez lenne a legfontosabb, hogy a tudatunk is részt vegyen ebben a rendszerben. Magyarul, követni lehessen az eseményeket. De mivel lehet követni? Hát a körültekintéssel, és a tudatunk, az elménk fejlődésével. Egy bizonyos színvonal csakis tudással érhető el. Azzal, hogy szorgos fogyasztói vagyunk egy adott társadalomnak, még nem vagyunk tájékozottak. Hogy miért? Mert a mindennapi elfoglaltság teljesen leköti az emberek tudatát, és egyáltalán nem kíváncsi olyan dolgokra, ami ott van a küszöbön, de nem veszi észre, mert nem érdekli, illetve a tudása, a műveltsége nem éri el azt a szintet, ami alkalmassá tenné arra, hogy észrevegye a rossz dolgokat. A rossz szó enyhe kifejezés. Manapság az emberek már sokkal jobban benne vannak a manipuláció tengerében. Észre sem veszik, hogy mi zajlik körülöttük. Valójában nem is engedik, hogy ez a terület érdekelje. Akiket érdekel, és tud vele mit kezdeni, arra rásütik a bélyeget, hogy összeesküvés elméleteteket gyárt. Ha ez nagyobb közönség elé kerül, meg van a határa, hogy meddig engedik, hogy az igazsággal foglalkozzon. Ekkor jönnek az ellehetetlenítés különböző módozatai. Ez sajnos sok esetben nagyon durva is lehet. Tudják, a hatalom és a pénz érdekében mindent. Ne feledjük. A hatalomhoz, a módszeres hatalomhoz, az irányítani képes hatalomhoz, a tudatos hatalomhoz érett, művelt, intelligens, nagy tudású és sok pénzzel rendelkező emberek szükségesek, vagy olyan elhivatott és elkötelezett emberekre, akik ezekkel a tulajdonságokkal rendelkeznek, és kiszolgálják az uralkodó hatalmat, az uralkodó személyt, illetve személyeket. Ezt a már jól működő gépezetet egy módon lehet ellenőrizni, utolérni, ráhatni. Megfelelő tudással. Nézzünk körül. Mi zajlik most. Most ennek a tudásnak a teljes leépítése zajlik. Hogy miért? Egyszerűen fogalmazok. A mai világ nem ember központú, hanem fogyasztó központú. Hogy mit jelent ez? Minél többet vegyél, fogyassz, ne gondolkozz, majd mi megmondjuk, mit, hogyan, és miképpen tegyél. Ha ezt próbálod megkerülni, azonnal ott vannak a retorziók. Csak nézz körül. A környezetedben biztos volt valami hasonló. Lehet, hogy nem nagydolog, de a megfélemlítésnek éppen elég, és ez a cél. Ennek a mai látható rendszernek három fontos alappillére van: a tökéletes kommunikáció, a manipuláció és a tudatmódosítás. Ez a három dolog szinte tökéletessé teszi a hatalom számára a működést. Ahogy említettem, nem az a cél, hogy a címben leírt összeesküvés különböző elméleteit, pro- és kontra megvitassuk. A cél csak annyi, hogy mindenki nézzen egy kicsit körül a maga háza táján, és tájékozódjon, tanuljon, ismerkedjen még ismeretlen dolgokkal. Ha világnézetünk, tudatunk kitágul, sokkal nagyobb rálátásunk lesz sok minden fontos dologra. A fogyasztó nem foglakozik ezzel a problémával. De lépjünk ezen túl. Próbáljunk az események mögé is látni. A hatalom legfőbb célpontja az élelmiszeripar, a gyógyszeripar és a kommunikációs csatornák. Lehet, hogy ismerős, amit most mondok. Aki az élelmiszer piacot uralja, egy országot irányít, aki az energia szektort uralja, az egy földrészt is irányít, aki a pénzt uralja, az a világot uralja. 

    Sajnos a mai világunk földrészektől függetlenül igen nagy bajban van. Nemcsak az éghajlatváltozás, hanem sok más egyéb tényező teszi egyre rosszabbá a mindennapi életet. Talán egy dolog, ami szinte minden nap szemmel érzékelhető. A hírek sokasága a negatív dolgokat teszi előtérbe. Ebben tanul, dolgozik, alkot, nevel és próbál élni az ember. Ha már egy kicsit eltér a sok rossz között az egyén helyzete, akkor már úgy érzi, hogy minden rendben van. Pedig hát egyáltalán nincs rendben semmi. Lényeges és fontos momentum, hogy ez az érzet maradjon fenn, mert így a tudati rendszerünk másképpen fogja fel a történéseket a szűkebb és tágabb környezetünkben. Nézzünk körül. Folyamatos a rádióban, a televízióban, a világhálón a negatív hír. Erről szól a híradás. Lehetne példákat sorolni, de nem ez a cél. A cél az, hogy lássunk szélesebben, lássunk mélyebben, lássunk tudatosan. Pestiesen szólva, nem az észt akarom osztogatni, csak a figyelmet felhívni néhány dologra, ami az utcán hever, csak le kell hajolni érte, mondta korábban egy humorista. De félre a viccel. Ez sokkal komolyabb, mint gondolnánk. A fiaink, a lányaink, az unokáink, és azok leszármazottai fogják ezt a bolygót lakni, és próbálnak élhető életet élni. Ha csak annyival segítünk, hogy tudásunk egy részét átadjuk nekik, már sokat teszünk azért, hogy sokkal nyitottabb világot lássanak.   A tudásunk és a tudatunk által jutunk el oda, hogy szelektálni tudunk a minket ért hírek, információk között. Ez által tudunk különbséget tenni a hozzánk érkező adathalmazokból, és a hozzá fűződő összeesküvés elméletekből, hogy melyik tartalmazza a valóságot, vagy még inkább, melyik áll közelebb a valósághoz. Aki egy kicsit is utána szeretne ennek nézni, nem lesz könnyű dolga, de megéri. Nem biztos, hogy az összeesküvés elméletek nem a valóságot tükrözik. A szó a hatalom egyik fegyvere, hogy a valóságot minél jobban tudják leplezni, eltakarni, elhallgatni. Egy korábbi hír, hogy előveszik a Kennedy gyilkosság aktáit. Érdekes szó hangzott el a hír kapcsán. Ugye a történések 1963-ban voltak. 61 évvel ezelőtt. Hogy mi a furcsa? Hát az, hogy az eseménnyel kapcsolatban felmerült a „háttérhatalom” szó is. Aztán sokáig ennek hírét sem hallottuk. Igen sokáig. Aztán a mai értelmezés szerint valami hasonló dolognak kell lenni, ami ezt az egészet mozgatja. Képzelődés? Talán. De akkor mi a magyarázat sok más egyéb történéssel kapcsolatban. Lehetne sorolni, de mindenki biztos talál valami eseményt, ami erre a hatalomra utal.  Mi ez az új hatalom? Amit már többször lehetett hallani vezető politikusoktól: az Új Világrend. Az Új Világrend fogalma mára közhellyé vált, amit éppen a háttérhatalom által irányított tömegtájékoztatás, vagy az egzisztenciájukat féltő történészek, és politikusok akarnak lejáratni. Görcsösen igyekeznek belénk sulykolni. hogy mindez csupán paranoiás összeesküvés-elmélet, holott ez maga a valóság, amiben napról, napra élünk. A harmadik évezred hajnalára minden józanul gondolkodó ember előtt világossá kellett válnia, hogy életünket a hatalom bűvöletében élő erők manipulálják. Viszont felvetődik egy nagy kérdés: vajon a ma emberének elfogadható-e ez az állapot, hogy kiszolgáltatott helyzetben éli le az életét, és ugyanúgy az utódai is, félelemben, bizonytalanságban. Szomorú dolgot mondok. Az emberek hihetetlen nagy százaléka ezt az állapotot fogadja el tudatán kívül. Hogy miért? Mert számára a tudatlanság egy áldott állapot. Nem kell törnie magát, mindent megmondanak neki, mit hogyan csináljon, mit hogyan tegyen, vagy ne tegyen. Akaratán kívül minden perce irányított, és felügyelt rendszer szerint zajlik. Gondolat világa teljesen más szinten működik, mert tudata csak erre képes, és ebben az állapotban lehet a legjobban irányítani, vezetni, manipulálni. Ez a gondolatvilág olyan erős már, hogy nem lehet eltéríteni semmilyen érvvel sem ettől az iránytól az egyént. Ez viszont már generációs problémát is okoz, hiszen utódai is ezt az állapotot képviselik, mert ebben érzik jól magukat. Idővel csak arra lesznek képesek, hogy így éljenek, és válik részükre természetes életelemmé.  Egy szabályosan irányított rendszernek lesznek a részei, melyben mindent tudnak róla. Ezáltal megfosszák magánszférájuktól, és ezzel mindentől. Mondhatnák, hogy ugyan, én irányítom a napjaimat, én határozok meg mindent a családban. Hát szomorú hírt kell közölnöm. Az egyén ma már semmit nem irányít.  Sok minden apró dolgot lehetne leírni, de nem ez a cél. A cél az, hogy értelemmel, tudással, gondolkodással minél jobban át lehessen látni a rendszert, és lehessen tenni ellene. De azt tudni kell, hogy egyértelműnek tűnik, hogy hamarosan egy olyan elnyomó rendszerben találhatjuk magunkat, ami az egész bolygóra kiterjed, így semmiféle menekülési lehetőség nem adódik számunkra. Persze minderről még csak feltételes módban illik beszélni, hiszen egészen addig, amíg ez a rémálom meg nem valósul, hinnünk és bíznunk kell abban, hogy az emberek többsége végre felriad éber kómájából és tenni fog az ellen, hogy a sötét alternatíva ne következhessen be. Mindazonáltal ennek az ébredésnek a nyomát sem látni, az emberiség túlnyomó többségét szinte reménytelen módon nem érdekli a világ sorsa, pusztán csak saját túlélésével foglalkozik, és ami a legrosszabb, hogy még hitelt sem adnak azoknak az úgynevezett összeesküvés-elméleteknek, amik a közelgő veszélyre hívnák fel a figyelmet. Az embereket oly annyira elragadta a rock, drog, fogyasztó, szex szubkultúra, hogy ezeken kívül sok más nem érdekli. Ebben a jól megalkotott, és kialakított rendszerben, melyet a háttérhatalom hozott létre, úgymond az új világ előszobájaként, a konstruktív zavarkeltés a legfőbb szempont. Ehhez szorosan hozzákötődik az adósrabszolga fogalom, mely teljes egészében behálózza az egész világot. Az állampolgár ebben a rendszerben próbál valamilyen módon fennmaradni, ami egyre nehezebb. A cselekvőképes egyén, nem azonos a gazdaságilag függő - állami segélyből élő - és emiatt önálló döntéshozatalra képtelen emberekkel. Ezek az emberek az új világrend diktatórikus államának a kiszolgáltatott alattvalói. Létük, létezésük az uralkodó pénzemberek kegyétől függ. Manapság előszeretettel alkalmazzák az oligarchia kifejezést. Ezeknek a pénzoligarchiáknak szükségük van mind a kitartottakra, mint a társadalom többségét alkotó, bérből és fizetésből élő alkalmazottakra, akik az értéktermelő szellemi és fizikai munkát végzik mind az állam, mind a szervezett magánhatalom tulajdonában lévő gazdasági és egyéb nagyüzemekben. A magánhatalom egyenlő a pénzoligarchiával. Ezek az emberek, ezen hatalmaktól való függőségük miatt azonban önálló politikai akaratképzésre és érdekérvényesítésre nem képesek. Elhitetik velük, hogy egyre magasabb képzettségűek, amit szinte meg is követelnek tőlük, holott a rendszer kiszolgálói, akiknek még a magánéletük is kényszerpályára van terelve, a gazdáik tulajdonában lévő szabadidő- és szórakoztatóipar területén. Ezért a bérből és fizetésből élő alkalmazottak is, gyorsuló ütemben, társadalmi cselekvésre képtelen biológiai robotokká válnak. Azt hiszem, nem kell igen nagy hangsúlyt fektetni arra, hogy csak a gazdaságilag önálló, művelt és tájékozott középosztály képes szükségleteinek, érdekeinek és értékeinek a hatékony képviseletére. Ezért a pénzoligarchia fő ellenfele az önálló akaratérvényesítésre képes, tájékozott és erős középosztály, amelyik megáll gazdaságilag, pénzügyileg és szellemileg is a saját lábán. A magánpénz monopólium, valamint a multinacionális világcégek arra törekednek, hogy az önálló középosztály gazdasági bázisát felszámolják. Csak azok a kis- és közepes vállalatok maradhatnak fenn, amelyek kiszolgálják nyersanyag, és alkatrészszállítóként, forgalmazóként a pénzoligarchia tulajdonában lévő nemzetközi nagyvállalatokat, és amelyek pénzügyileg a nemzetközi pénzügyi közösségtől függenek. Az a középosztály, amelynek nincs önálló pénzügyi és gazdasági háttere, az eltűnik. Ez a cél. Az új világrend társadalma csak az uralkodó elitből és a tőle függő alkalmazottakból és a segélyezettekből állhat. Az új világrend, amely már több vezető politikus szájából elhangzott az elmúlt években, olyan központilag kormányzott világállam, amelyben öröklött emberek irányítanak, és nem választottak. Ez ugyanúgy működik, mint a feudális rendszerben, azaz, saját köreikből kerülnek ki a vezetők, illetve utódaik képviselik a következő vezetői réteget. Hatalmuk elsősorban a pénzrendszer feletti ellenőrzésén nyugszik. A rendszer lényege az, hogy a kötelező kamatjáradék fizetés eredményeként minden egyes ember évente több hónapot ingyen dolgozzon. Ez a XXI. század modern rabszolgatartó rendszere, amely fenn is fog maradni. A kamatjáradék, a kamatfüggőség, a szegénység oka. Korunk embere, ha meg akarja érteni azt a világot, amelyben él, nem kerülheti meg az elhallgatott történelem tanulmányozását. Az összeesküvés elmélet sok esetben oktató, tanulmányozható, alkalmazható szerepet is betölt.

Emlékeztetőül a végére:

Tudják: a tudás, hatalom.