Az elme torzulása

  Sajnos egyre többet hallani, olvasni, látni olyan eseményekről, amiknek nem igazán kellene bekövetkeznie. Olyan szélsőséges gondolatok, megnyilvánulások látnak napvilágot, amikre korábban egyáltalán nem volt példa. Vajon miért alakult ez így? Jó, hogy ez így van? Az embereknek egyre több, sajnálatos módon az életüket gátló tényezők jelentkeznek, melyeket sok esetben igen nehéz megoldani, akkor még olyan egyéb érthetetlen dolgok történnek, aminek nem kellene, hogy jelen legyenek. Talán érdemes elég messziről elindulni. A történelemben igen sok minden zajlott ez elmúlt jó néhány ezer évben. Mindig is voltak ellentétek, konfliktusok. Háborúk, viszályok, elnyomás, gyarmatok, stb. Ezek óhatatlanul is hordozták a más gondolkodás eszméit. Az érdekek mindig is jelen voltak az emberek életében. Minden e körül zajlik manapság is. Az elvek, az eszmék, az új gondolatok vitték előre az emberiséget, egy könnyebb, egy jobb világ felé. Legalábbis, ha globálisan nézzük, ennek kellene történnie. Az elvek, az eszmék, az új gondolatok megmaradtak, csak a könnyebb, a jobb világ nem követte. Mint minden, ez is az embereken múlik. Az új nézetek kialakítása némelyeknek szimpatikus, némelyeknek nem. A sokféleséggel nincs semmi baj. A kivitelezéssel annál inkább. Az újdonság sok embert arra ösztökél, hogy kövesse azt, kövesse azt az embert, aki felvetette, kigondolta az újdonságot, a más nézetet. Aztán az idő múlásával egyre többen kapcsolódnak be ebbe a csoportba, mígnem olyan széles néptömeg alakul ki, mely komoly létszámmal bír, ezáltal nagyobb beleszólása van mindenbe. Irányító szerepet vesz át, és kezdi gyakorolni a hatalmát. A csoporton belül egy eszme uralkodik. Vannak esetek, amikor ezek is torzulnak. Hát itt tartunk most. A teljesen különböző gondolkodás, a kitűnés, a teljesen másképpen viselkedés sok mindent von maga után. Ugyanúgy, mint az egyes eszmék követői, ezeknek a torz dolgoknak is vannak követői. Miért említem azt, hogy torz dolgok? Talán egyszerű lenne a válasz, de mégsem. Itt is egy kicsit menjünk vissza az időben. Van egy szinte választóvonal az emberiség történelmében, ez pedig úgy a 80-as évek végén, a 90-es évek elején kezdődött. Elöljáróban annyit. Szélsőségek mindig is voltak, és mindig is lesznek. Ha csak az elmúlt közel 60 évet vesszük, akkor a nagy „hippikorszak”, a lázadások ideje, a szélsőséges gondolkodások korszaka. Az akkori fiatalok gondolkodása talán annyira nem nevezhető torznak. Hogy miért? Azt hiszem, ezt mindenki meg tudja válaszolni. Ami a lényeges, az az említett időszak. Itt már, illetve ettől az időponttól kezdve elég komoly elmebeli változás következett be. A mostani időt véve alapul, az említett időponttól eltelt 30 év.  Ezalatt az idő alatt nőtt fel egy teljesen új generáció, melynek gondolkodása némi kívánnivalót hagy maga után. Itt is, mint máshol, elő kell venni a családokat. A szülők magatartását, viselkedését, nézeteiket a gyerekek átveszik. Ma már akkora gyűlölet alakult ki az emberek között, hogy szinte feloldhatatlannak látszik. Én ki merem jelenteni, hogy nem lesz jobb. Sőt! A világon zajló események arra ösztönzik az embereket, hogy ne legyenek tisztességesek, ne legyenek megértőek, ne legyenek toleránsak, ne éljenek szeretetben. A hazugságok és az érdekek vezérlik a társadalom minden tagját. /Vannak kivételek/ Nézzünk körül. A családi viszályok, a társadalmi ellentétek okozta torzsalkodások olyan méreteket öltöttek, hogy az már ténylegesen az elme torzulását mutatja. Az illúzió keltette, és a vélt szabad gondolkodás deformált cselekedeteket, viselkedésformát, és magatartási zavarokat okoz. Vég nélkül lehetne sorolni, hogy milyen események történnek szerte a világban. Az egyének tudása messze elmarad attól, amit ma normálisnak mondunk. Látszik, hogy egyre inkább olyan viselkedésformák látnak napvilágot, melyek teljesen az egyén saját elképzelést tükrözik, a saját, és kizárólagos gondolatait tükrözik, egyáltalán nem törődve másokkal. Ez a végletekig is ki tud éleződni. Nagyon sok hiány lép fel az emberi kapcsolatokban, a társadalmi hovatartozásban. A szélsőségek egyre nagyobb méreteket öltenek. Korábban voltak nagy gondolkodók, akik már célzást tettek erre a társadalmi problémára. Úgy, mint sok mindenen, ezen is egyszerűen túlléptek az emberek. Minden pozitív jellemvonás elveszik az emberekből. A hazugság az, ami viszont egyre nagyobb méreteket ölt. Tudják, ez olyan, mint a focimeccsen mikor az egyik játékos felrúgja a másikat. Mit csinál? Felteszi a kezét, hogy ő nem csinált semmit, ő ott sem volt. Az eredmény néhány esetben súlyos sérülés. Ez így megy a nagyvilágban minden nap. Nem tudom, miért ilyen gátlástalanok az emberek, miért ilyen közömbösek, miért ilyen ellenségeskedők az emberek? Ez egy nagyon rossz irány. Az ilyen torz gondolkodással bíró emberek, szülők tovább adják ezt a viselkedésformát a gyerekeiknek, akik aztán még rátesznek valamit, ami miatt még elvetemültebb dolgok kerekednek. A mai modern ember világképe, egyénképe, ha egyáltalán van, igen rossz irányba halad. A szomorú az, hogy nem is akar változtatni rajta. Úgy érzi, hogy ez neki pontosan jó. Nem kell gondolkodnia, mert mindent megmondanak neki, hogy mit, hogyan, és mikor csináljon. Felszabadítják az agyát attól, hogy önálló legyen. Éppen ezért olyan dolgokat tesz, mely ellentmond minden normális magatartásnak. Olyan cselekedeteket csinál, ami már súrolja a pszichés esetet, sőt, sok esetben pszichiátriai szintet súrol. Akkor min csodálkozunk? Hát azon, hogy miért lettek ilyenek az emberek? Mi ez az egész? Egyszerű. Emlékeznek az elején mondottakra?  Van egy ember, akinek van egy elgondolása, van egy terve, van egy elve, vannak emberek, akik ezt követik. Aki mindezt kigondolja, az előbb-utóbb hatalmat gyakorol az azonos elvet vallók fölött. Kialakul az érdek, kialakul az egyén markáns egyénisége, annál jobban, minél több követője lesz. Ez aztán vagy jó irányt mutat, vagy rosszat. Sajnos ma már egyre inkább a rossz ez az irány.  Túl szélsőségesek az elképzelések, túlságosan lehet befolyásolni az embereket, pontosan az említett tudati hiányosságok miatt. Neki az kényelmes, ha nem kell semmit gondolkodni, csak megmondják az irányt. E szerint cselekszik. A baj az, hogy e mellett egyre jobban eltorzulnak dolgok, mert nem vagyunk egyformák. Persze szerencse. Csak sok minden hiányzik ebből a gondolkodásból. Egy nagyon is lényeges, mégpedig a realitás. Ez ma már egyáltalán nem számít. Olyan elképzelések vannak, melyek semmiféle alappal nem rendelkezik. Csak egy példa. Nagyon sok fiatal úgy gondolkodik, hogy sok pénzem legyen, de ne kelljen sokat dolgozni, legyen rengeteg szabadidőm, hogy tudjak bulizni, legyen sok barátnőm, hogy élvezzem az életet. Ehhez társul még szinte felhatalmazva, ha van pénze, hogy ő dirigál. Na, ebből keletkezik a sok probléma, a torz gondolkodás, az igen szélsőséges viselkedés. A zene, a buli, a pornó, a kábítószer, az ital teljesen elviszi a fiatalokat, és sok esetben a felnőtteket is egy álomvilágba. Úgy érzik, hogy semmi nem számít, csak az egyéni érdek. Értelem és érzelemmentes emberek élik a világukat, torz, deformált tudatban.