Tényleg itt tartunk?
2024. június 29. írta: Jochan

Tényleg itt tartunk?

 

Tényleg itt tartunk?

         Itt a jó idő, lehet strandolni. Magam is szeretek úszkálni, lubickolni. A minap is egy ilyen helyen voltam, és igen meglepődtem. A következő figyelmeztető táblával találkoztam

Tilos utcai ruhában a medencében tartózkodni.

      Egy gondolat futott át rajtam. Elképzelhető, hogy ez a figyelmeztetés azért lett kitéve, mert valóban volt olyan ember, aki utcai ruhában fürdött?  Azt hiszem a véletlen fogalma nekem kedvezett. Velem szemben a medence túlsó oldalán egy hölgy fekete térdig érő ruhában fürdött. Hirtelen nem akartam elhinni. Próbáltam az öltözetet beazonosítani fürdőruhának, de nem ment. Ezzel egy időben már közölték is vele, hogy hagyja el a medencét. Duzzogva, kelletlenül kimászott a vízből, összeszedte a holmiját, és eltűnt. Igen sokan voltunk, akik csak figyeltünk, és néztünk nagyokat. Csak halkan megkérdezném: most tényleg itt tartunk? Ilyen létezik a XXI. században? Az emberi gondolkodás ennyire a padlón van? Vannak emberek, akiket ennyire nem érdekel semmi? Vannak emberek, akik még ennyire primitívek? Hát vannak. Ha valaki ezt elmeséli nekem, nem hiszem el, vagy csak alig. Nagyon valószínű, hogy más strandokon is van ilyen tábla, illetve olyan, ami azt közli az ottani emberekkel, hogy mit nem szabad csinálni egy strandon. Sajnos úgy látszik ezt az alapvető viselkedés módot is tanítani, nevelni kell a mai modern emberekbe.

      Szintén szabadidővel kapcsolatos észrevétel. Mikor én fiatal voltam, úgy 60 évvel ezelőtt, azért napoztunk, és kentünk magunkat az akkor forgalomban lévő anyagokkal, hogy barnák legyünk. Ahogy telt az idő, egyre inkább veszélyessé nyilvánították a napozást, a napon tartózkodást. Mondván, hogy a napsugárzás káros. A gyerekkoromban érzékelhető napnak is volt ereje, nem is kevés. Magam is többször leégtem. Folyamatosan voltunk a napon, és fokozatosan szépen barnák lettünk. Szinte verseny volt, ki lett barnább a nyáron. Csak halkan jegyzem meg, a D-vitamin kialakulásának legfontosabb eszköze a napozás. Kialakult az idők során az UV, UVB fogalma. Ez a napsugárzás erősségét jelzi. Szintén halkan jegyzem meg, ez az érték egy kitalált érték. Az erősebb sugárzási helyeken intenzívebb az ózonképződés, amely csökkenti a káros hatást. Az egyes klímavédelmi előírások már hatással bírnak az ózonpajzs normális működésére. Ami igazán fontos, az a következő. Ma számtalan olajat, kenőcsöt, habot, krémet árusítanak a napsugárzás ellen. Igen furcsa az adott termék besorolása, mivel nem véd semmit. Ami viszont káros, hogy a család kimegy a strandra, letelepednek, a gyereket és magukat bekenik valamivel, majd irány a medence. Ott igen érdekes dolog játszódik le. A víz lassan lemossa azt a vegyi anyagot, amivel bekenték magukat a fürdőzők, majd a mellettük úszkáló emberek azt a lemosott vegyi anyagot szépen megisszák. Na nem direkt, hanem az úszás során apró vízcseppek formájában a szervezetükbe kerül. Ez még inkább veszélyes a gyerekekre, hiszen ők még inkább ki vannak téve ennek a veszélynek. Mindezt azért írtam így le, mert a napokban egy nyilatkozat éppen erre hívta fel a figyelmet. Ezek a vegyi anyagok a vízbe kerülve veszélyesek mindenkire, aki a medencében tartózkodik. Erről más fórumokon már írtam cikkeket, úgy 4-5 évvel ezelőtt. Tudom, nagyon kevés vagyok ahhoz, hogy bárki is jelentőséget tanúsítson ezeknek a korábbi írásoknak. Lám, nem állítottam akkor sem valótlant. 

       A meleg hatására a szervezet több sót veszít. Emlékezzenek rá, milyen ádáz csata folyt az ellen, hogy kevesebb sót kell fogyasztani. Bizonyára mindenki tapasztalta már, ha valaki izzad, akkor az izzadság sós ízű. Mivel az ember bőre állandóan párologtat, így jelentős sót veszít a szervezet. Ahogy egyre melegebb lesz, egyre nagyobb lesz a párologtatás, egyre nagyobb lesz a sóvesztés. Ezt pótolni kell, mert az emberi test egyik fontos anyaga a só.  A tökéletes működéshez elengedhetetlen.  Tapasztalható, hogy már emlegetik a sófogyasztás fontosságát.  Talán nem kellene íróasztal mögül eldönteni olyan dolgokat, melyek az emberi egészségre károsak. Oly annyira károsak, hogy gyakorlatilag a só az a vegyület, amely működteti a szervezet legfontosabb szervét, a szívet. Só nélkül a szív nem működik. Elég sokat kerestem, hogy találok-e olyan leírást, amelyik egyértelműsíti azt a tényt, hogy a só a működés motorja.

A szív a keringés központi szerve, ritmusos összehúzódásaival biztosítja a nagy- és kis vérkörben az állandó véráramlást és egyéb tényezőkkel együtt az ehhez szükséges vérnyomást, billentyűrendszere gondoskodik a véráramlás egyenirányításáról, saját szabályozómechanizmusai, valamint idegi és hormonális hatások közbeiktatásával alkalmazkodni tud a változó megterhelésekhez.

Forrás: Wikipédia

            Ennyit írnak a működésről, de hogy az összehúzódást mi okozza, arról nincs szó. Illetve annyi, hogy van egy fogalom, mely „elektromos aktiváció” néven szerepel. Itt említést tesznek a nátriumról és káliumról. Arról nincs szó, hogy ez a legfontosabba működéshez. Emlékeznek korábbi tanulmányaikban a „békacomb” kísérletre? Az a kis elektromosság, ami a szív működéséhez kell, így keletkezik.

         Sajnálatos módon igen sok hír foglalkozik azzal, hogy ma már szinte minden élelmiszer rákkeltő. Ha ez így igaz, márpedig higgyünk azoknak, akik ezt nyilatkozzák, hiszen hozzáértő emberekről van szó, akkor miért gyártanak ennek ellenére annyi adalékanyagot. Több százról van szó. Ma már minden élelmiszeripari termékben valamilyen veszélyes adalékanyag van. Ez évek, évtizedek alatt kifejti a hatását, mely káros az emberi szervezetre. Vajon miért kell annyira sok idegen anyaggal kitölteni egy adott terméket? Tudom, kissé naiv kérdés, de nem tudtam kihagyni. Ezen a területen is áltatnak minket? Pontosan így van. Nem véletlen, hogy egyre többet hallani, hogy házi jellegű termékeket vásároljunk, biotermékeket vásároljunk. A gond az árban és a mennyiségben van. Annyit nem tudnak előállítani, amennyi kellene, illetve nem lehetne megvásárolni az ár miatt. Táplálkozzunk egészségesen, de hogy? Bosszantó a sok „celeb” okoskodása, hogy mit kell, mit kellene enni, inni, stb. Valószínű, hogy az ilyen „jó tanácsok” nem mindenkinek jók. Talán érdemes megjegyezni, hogy a kapható élelmiszerekben 40-75 százalékkal kevesebb vitaminok és ásványi anyagok vannak, mint 40-50 évvel ezelőtt. A gyorsan, minél többet termelés nem jó. Mi marad? Az egészségtelen élelmiszerek fogyasztása, melyek a szakemberek szerint rákkeltőek. Nem véletlen, hogy igen erősen megszaporodott a különböző érdekes betegségek száma. Laktóz, ételallergia, glutén érzékenység, különleges allergia típusok.

      Így a végére még néhány gondolat. Gondolom, sokan járnak bevásárolni, és igen sűrűn találkoznak azzal a ténnyel, hogy a pénztárnál ott „liheg” már a nyakában a soron következő vevő. Türelmetlen, sietne, menne. Ez a magatartás teljesen általános. A furcsa benne az, hogy akkor, amikor más által talál valakit lassúnak, vagy éppen ő érzi azt, hogy sürgetik, akkor teljesen más a viselkedés. Éppen az ellenkezője. A mai modern ember gondolat világa, helyzete a társadalmakban, viszonya a külvilághoz, viszonya az embertársaihoz, alaposan, sőt, gyökeresen megváltozott. Még furcsább az, hogy egyes beszélgetések kapcsán, ha előjön ez a gondolatsor, akkor éppen azt hangsúlyozza, hogy ő milyen toleráns, előzékeny, udvarias másokkal szemben, holott ugyanúgy viselkedik, mint mások, türelmetlenül. Ez ma már egy alapvető tulajdonság, alapvető rossz, ellenszenves tulajdonság. A szomorú az, hogy ez senkit nem érdekel. Mindenki mindent jól tud, de szinte semmit nem úgy tesz, ahogy kellene. Nem érdekes? Hol az igazi ember? Hol az igazi megértő, tisztelettudó, előzékeny, toleráns, udvarias ember? Van ilyen manapság? Létezik még ilyen ember? Hát, én nem tudom. Még egy gondolat. Ez a cikk csak egy egyszerű ember írása. Teljesen mindegy mit tartalmaz, milyen igazság, milyen tapasztalat van a háttérben. Ez senkit nem érdekel, annak ellenére, hogy a valós helyzetet láttatja. Az emberek nem erre figyelnek oda. Az emberek a különlegesre, a ritkaságra, a másra, a szélsőségesre, a szélsőségekre figyelnek oda. A valóság, az igazság legtöbb esetben nem számít. Az egyéni nézet, az egyéni világkép igen eltorzult. Ma már ezt nem lehet senkinek megmagyarázni, sőt, nem lehet meggyőzni, hogy sok minden másképpen van. Nem ezt kapja a környezetéből. Lásd: rádió, televízió, reklámok, stb. A saját, sok esetben téves, hibás, alapvető tudást mellőző gondolatvilágban él az ember. Ez illúzió. Ez viszont annyira erős, hogy nem akar, és nem is szeretne, és már nem is tud másképpen gondolkodni. Ezzel meggyőzi saját magát, és részben igyekszik másokat meggyőzni a hamis, torz állításaival. Belekerülünk egy semmitmondó, üres valamibe, ami egyre rosszabb. Van, aki egy idő után észreveszi, van, aki egyáltalán nem. Sőt! Nem is akarja észrevenni, mert úgy találja, hogy ez így jó. Semmit nem akar változtatni, meg van győződve a saját igazáról, és kész. Nincs miről beszélni. A butaságnak, a tudatlanságnak itt a vége. Pont. 

  

A bejegyzés trackback címe:

https://kovetkezetesseg.blog.hu/api/trackback/id/tr8318437709

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása