Tudomány, áltudomány, pénzszerzés

    Igen régóta figyelem, és ha tetszik, ha nem, itt van velünk egy olyan tény, mely szerint ma már szinte minden dolog mögé odaillesztik a tudomány szót. Amit még megfigyeltem, hogy valós tények, definíciók, adatok, információk egyszerűen eltűnnek bizonyos webes oldalakról. Rögtön itt az elején azonban fel kell tenni egy kérdést. Amit én állítottam, hogy bizonyos valós tények. Vajon megfelelő, és ténylegesen valós tényekkel állunk szemben? Ugyanis, sok olyan dologról, definícióról, meghatározásról, valósnak beállított valamikről kiderült, hogy egyáltalán nem állja meg a helyét az állítottak. Egy kicsit időben vissza kell menni, na, nem sokat. Mindig is érdekelték az embereket, hogy milyen új, szokatlan, váratlan, szélsőséges hírt hallanak, illetve kiről mit, mikor tudnak meg. Ennek keveréke aztán lecsapódik a mai modern ember asztalára. A tudományos tartalmak igyekeznek sok mindent megmagyarázni, de aztán rövidesen párhuzamosan megjelennek alternatív írások is, amelyek az említett dolgoknak ellent mondanak. Igen sokan dolgoznak azon, hogy valóban tudományos, és valós adatok, információk érkezzenek az emberekhez. A baj ott kezdődik, és bizonyos formában veszélyt is jelent, hogy tudományos eszközöket felhasználva, torz képet alkotnak bizonyos dolgokról, kérdésekről. Ide tartozik a környezetkárosító tevékenységek, és a velük, illetve a róluk alkotott többféle vélemény. Sok esetben szakértői vélemény. Ilyen tárgykörök lehetnek bármik. Csak elöljáróban. Az autók károsanyag kibocsátásának meghamisítása. Ennek az egész témakörnek a mozgatórugója az érdekcsoportok, ezen belül az értékesítéssel és marketinggel foglalkozó szakterület. Arról van szó, hogy legyen szó bármilyen termékről, azt úgy kell beállítani, hogy az eladható legyen. Ennek érdekében ma már minden lehetséges dolgot megtesznek, sőt, még többet is. Rögtön így az elején ami manapság ismét nagyon népszerű, az a biotermékek témaköre. Azért mondom, hogy ismét, mert ennek már volt egy kezdetleges felfutása a 90-es éveket követően. Akkor még nem igazán voltak meg a biotermeléshez szükséges technológiák, eszközök, berendezések. Én emlékszem arra, hogy a piacokon megjelentek az almák, körték, stb. Kukacos, deformált termékről volt szó, sokkal magasabb áron, mondván, hogy ez biotermék. Hivatkozva arra, hogy nem permetezték, illetve semmi vegyi anyagot nem használtak fel az érésük során. Ugye a kérdés felmerül, hogy vajon egy ilyen látszatra sem megfelelő kinézetű terméket ki vásárol meg. Valóban, nagyon kevesen. Lám, a mai világ ismét elővette a bio dolgokat, immár teljes voltában, megfelelő háttérrel. Vajon tényleg így van? Bizonyára mindenki látott már főzős műsorokat. Abban szinte kivétel nélkül mindig hivatkoznak a házi jellegű dolgokra. Valami igazságuk nagyon is van. Az üzletekben kapható termékek, itt elsősorban a húsféleségekre gondolok, szinte kivétel nélkül azonos ízűek. Lásd felvágott féleségek. Talán nem is lehet csodálkozni, hiszen borzalmas sok adalékanyagot tesznek bele. Itt még megemlíteném a pékárukat, illetve a cukrászati termékeket. Én elcsodálkozom azon, hogy sok esetben megemlítik a kenyér készítésénél, hogy kovászból készült. Csak megkérdezném, hátha nem kovászból, akkor miből? Látni bizonyos termékeken, ami személyes tapasztalat volt, hogy egy cukrászati termék majdnem ehetetlen volt. Elfelejtettek igazi termékeket készíteni? Vagy rossz alapanyagokat használnak fel? Túl sok adalék kerül a termékbe? A kor megteremti az összehasonlítás alapját. Ebben az esetben is ez történt. Míg korábban a termékbe nem tettek semmiféle adalékanyagot, mert nem is volt, addig manapság színezékeket, tartósítószereket, antioxidánsokat, tömegnövelőket, zselésítőket, stabilizáló, sűrítőket, ízfokozókat, édesítőszereket, és egyéb adalékanyagokat kevernek a termékekbe. Ez csak a felszín. Ezzel szemben ugyanolyan típusú termékek bio alapanyagokból kezdenek el készülni, és egyre nagyobb teret hódítanak. Mivel az emberek fejében az egészséges táplálkozás egyik alapköve a bio, így válogatás nélkül megpróbálják azt a terméket megvásárolni, igaz jóval drágábban. Viszont felmerül egy érdekes kérdés. Vajon az a biotermék tényleg az? Ugyanis sok esetben a termék megnevezésénél, ha azt mondják, hogy bio, akkor már nem ellenőrzik olyan alaposan. Magyarul, visszaélnek a tényleges bio szóval. A véleményem az, hogy itt sem lehet másról beszélni, mint arról, hogy ki mennyire becsületes, és ténylegesen azt ad el, ami. Senkit nem akarok bántani, de a mai gondolkodásvilág ezt hozza ki az emberből. Persze ez a hozzáállás érvényesül az élet más területén is. A reklámokból láthatjuk, kik állnak mögötte. Igen érdekes, amikor fogkrémgyártók 10-ből 9-szer fogorvos ajánlását mondják. Lehet azt hinni, nem véletlenül, hogy talán nincs is különbség az egyes fogkrémek között, csak valami szintén adalék anyaggal más ízű, más állagú, más színű lesz. Csodálkozva néztem végig egy kozmetikai termékcsaládot bemutató filmet. Önkéntesek tesztelték az adott termékeket. Furcsa módon a nagy névhez kötött termékek majdnem rosszabbak voltak, mint az alacsonyabb kategóriások. Ez vajon hogy lehet? Ez valami olyasmi lehet, mint a borászati szakmában elterjedt, hogy összehívnak neves borászokat, és borversenyt tartanak. A borászok kóstolják a borokat, és ők döntenek, hogy kié a legjobb az adott évben. Megint egy megjegyzés. Talán a fogyasztóknak kellene eldönteni egy adott bor jó, vagy rosszabb minőségét, hiszen ők isszák. A borász szakmai szemmel dönt, a fogyasztó pedig ízlése szerint, illetve ami neki jó. A szakmai döntés egyáltalán nem jelenti azonnal, hogy az a termék jó. Ez így van a bio szóval illetett termékeknél is. A fogyasztó dönti el a minőséget. Vagy a fogyasztó nem számít? Sajnos sok esetben egyáltalán nem. Mindezeket azért soroltam fel, mert mindegyik mögött kőkeményen ott áll a tudomány. Ide sorolandó az alapanyag minősége, tehát a gyártás, a csomagolás, tehát a látvány, és a legfontosabb a menedzselés, tehát az érdek. Mielőtt tovább mennék, szeretném felhívni a figyelmet egy apró, ám annál lényegesebb tényre. Az emberek igénye, szokásai, tudása, alaposan megváltozott. Talán érdemes példát is említeni. Vannak gyerekek, akiktől ha megkérdezik, miből lesz a tojás, azt mondja, hogy levesszük a polcról. Nem szívesen eszik a szamócát magában, mert nem édes, a csirke meg a fagyasztóban található. Azt már nem is említem, hogy a lazac húsa miért piros. Sőt! Már van „okos” gomba. Ezt azért is említem, mert egy természetes folyamatot ma már így jellemeznek. Azért „okos”, mert a gyökereivel megkeresi a táplálékot. Hát nem furcsa? Így lehet eltéríteni a gondolkodást, és a rálátást torz irányba. A tudomány jelenleg szorosan itt van velünk. Sok esetben hivatkoznak bizonyos intézményekre, kutató műhelyekre, hogy egy adott termék alapja onnan származik, hangsúlyozva, és erősebb hitelt adva az adott árura. Ez is egyfajta piaci fogás. Jelenleg ott tartunk, hogy a tudományt és az áltudományt, ami itt van velünk folyamatosan, igen nehéz szétválasztani. Van valami, ami ezt megkönnyítené. Sokaknál szerencsére még ez sikerül. Ugyanis sok esetben csak egy kicsit kellene elgondolkodni bizonyos dolgokon, hogy valóban lehetséges-e az a valami. Elő kellene venni a szerzett tudást. De nem. Sokkal kényelmesebb valamit terjeszteni, hangoztatni, és okosnak mutatni magunkat, annak ellenére, hogy áltudományt terjesztünk. Szomorú, hogy ilyen sok újkori betegség van, amit korábban egyáltalán nem ismertünk. A tudomány adott egy nagyon jó terméket, de ezzel együtt egy nagy problémát is. Sok esetben a környezetkárosítás is az áltudományok csapdájába esik. Nevezetesen a környezetvédelmet a nagyvállalatok saját maguk jobb pozícióban való feltüntetésre használják. Ehhez komoly környezetvédelmi és jogi szakértőket használnak. Ahhoz, hogy felismerjük az áltudományokat, és rálássunk a tudománymosásra, tisztában kell lennünk olyan módszerrel, amelyek nagyon gyakran járulnak hozzá a megtévesztéshez. Fontos felismerni a látszólag hiteles tudományos módszereket. Az áltudományok egyik alapvető eleme az azonosítatlan szakértőre való hivatkozás. Így könnyebben fogadunk el áltudományos téziseket. Sok esetben a laikusok számára érthetetlen tudományos érveléseket és tanulmányokra való hivatkozást emlegetnek. Sokszor lehet találkozni a „természetes összetevőkből készült” felirattal. A fogyasztó automatikusan azt gondolhatja, hogy sokkal értékesebb termékkel áll szemben, mint egy kemikáliákkal kiegészített termékkel. Ez jelentkezhet abban is, hogy egy megjelölt jó minőségű termék az adott térfogathoz képest jelentéktelen mennyiségben van jelen. A tudomány és áltudomány igen sokszor összemosódhat, és össze is mossák. A mai ember él is ezzel a lehetőséggel, hiszen tudását ilyen módon is közvetíti a nagyvilág felé, pontosan azokkal a jellemzőkkel, amiket említettem. Hivatkozás, különleges hangzású szavak, utalások, stb. Így a vége felé még egy nagyon fontos tény. Ha az egészet összegyúrjuk, akkor ismét, mint oly sokszor az érdek és a pénz kerül előtérbe. Ez állandóan jelen lesz a mai modern ember tarsolyában.